MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/448
- 2 állattenyésztésünk nagy veszteséggel dolgozik. Magas az elhullás, a súlygyarapodás alacsony. Kerületi szinten a beruházások nem lettek összefogva. A jövőben kerületünkben csak olyan beruházásokat eszközlünk, amely jelentős mértékben növeli az árualapot. A kongresszus irányelveinek megfelelően a. négy termelőszövetkezet közösen eszközöl beruházásokat, tervbe van véve egy baromfi kombinát épitése. Sajnos ez már évek óta terv és nem valóság. Az idén már termelnie kellett volna ennek a kombinátnak, azonban a tervek jóváhagyása körüli huza-vona következtében legfeljebb 1963. októberében kezdődhetik meg az üzemelés. Mint már emiitettem, a 4 tsz. 4.926 kh-n dolgozik. Ez a terület együttesen tenne ki egy nagyüzemet, az idő azonban még nem érkezett elaz egyesítéshez. Egyenlőre közös vállalkozásokat szervezünk. A kombinát épitésén kivül közös üzleteket tervezünk, a Micsurin és J ózsa tsz. közösen tárolnak zöldséget. Tervbe vettük továbbá, hogy a jövő évben a gépkocsijainkat is közösen Üzemeltetjük. A perspektivikus tervek figyelembevételével készült a kerület ötéves terve. A szőlőt pl. a Dózsa telepiti, az Őszibarackot a Micsurin, a kajszit pedig a Kossuth tsz. Ha a tsz. vezetőséggel nem sikerült volna megértetni a fejlődés útját, a telepítési tervet ilyenformán nem lehetett volna megoldani. Kerületünk bérezési formája elmaradt. Két tsz. még a régi, hagyományos munkaegységet alkalmazza. Bár prémiummal kiegészítjük, még igy sem eléggé ösztönző. Sem a dolgozók, sem a brigádvezetők nem értékelik a tizedeket. Sokkal jobb a Kossuth tsz -ben bevezetett készpénz bérezés, azonban még ezt a módszertis sokkal inkább ki kell egészíteni prémiummal és a kitűzött prémiumokat ki is kell fizetni. Jól bevált a Micsurin tsz. bérezési módszere, ahol 6-8 főre bontották le a tervet és a túlteljesítést kultúránként premizálták. Jó kezdeményezéseket láthattunk az állattenyésztés bérezése vonalán a hizlalásban, de másutt is. 1963-tól mind a 4 tsz. be akarja vezetni a prémiummal kiegészített készpénz bérezést. Sajnos kerületünk tsz-ei erősen lemaradtak a fővárosi szinttől a jövedelem szempontjából. Ennek számos összetevője van. r Nem hiszem, hogy valahol annyi elnök és agronómus fordult volna meg, mint a XVII. kerület tsz-eiben. Ez nem volt jó hatással a tsz-ek fejlődésére. Ebből a bajból származott a következő sok, költséges, apró, egyáltalán nem nagyüzemi beruházás. Pl. A Dózsa tsz-ben 100.000 Ft.- költséggel juhhodály épült 1961-ben. 1962ben már több mint 20.0üü Pt.-ot kellett ráfordítani.A célnak azonban még mindig nem felel,meg. Teher tehát van, de nagyüzemi jellege csak alig látható. Jl z anyagi ösztönzés elvi és gyakorlati alkalmazása terén elmaradtunk. A tagok nem látták ér.telmét' a több és jobb munkának.Egyes területen még felvetik az egyenlősdiséget, egyforma bérezést akarnak. Ezen a területen tsz-einkben a jövő évben már. a jól bevált bérezési formákat alkalmazzuk, igy tudjuk a tagokat még jobban bevonni a közös munkába. A kerület termelőszövetkezeti uj vezetőinek nagy munkát kellett kifejteni a tagság körében, hogy a munkakedv helyre álljon. A két legnagyobb tsz-ben nem érték el az elmúlt évben a betervezett munkaegységet. Az egyik tsz. mérleghiánnyal, a másik pedig többmillió Pt. bevételkieséssel zárta az évet. A betervezett munkaegységet túllépve felhígult az egy munkaegységre jutó Pt.összeg. A tagok évvégi zárszámadáskor nem hogy pénzt kap4-4-3
