MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/449

- 3 tak, hanem még tul is lettek előlegezve. Budapesti szinten a legkevesebb Pt.-ot fizettük tagjainknak. A két legnagyobb tszben a pénzbeli járandóság nem haladta meg a 301- Pt.-ot. Nagy volt a tsz- tagok között az elkeseredés, nehezen indult el a munka. A felvilágosító munka hatására azonban - igaz ugyan, hogy nehezen - de beindult a munka. A Párt Központi Bizottságának márciusi határozata alapján kerületünk tsz-ei kidolgozták az intézkedési terveket. A hozam növelése, az önköltség csökkentése érdekében. Az intézkedési tervek alapján termelőszövetkezeteink a rendkivüli időjárás ellenére a tavalyinál jobb és eredményesebb gazdálkodást folytatnak. Nagy jelentősége van annak is, hogy addig, amig tavaly a termelési terveket a tsz. vezetői az irodában készítették el, a dolgozók véleményét, javaslatait figyélmen tlvül hagyták, emiatt a faz, tagok, sőt még a brigádvezetők is azt mondták, ez nem a mi tervünk, teljesitse az, aki készitette. A vezetőség az elkövetett hibákból leszűrve a tapasztalatot megértette azt, hogy az emberekről dönteni, sorsukat irányitani csak velük együtt lehet, * jövő évi tervet a dolgozók, a brigádok készitik el. Az irodában most az a feladat, hogy a brigádok, a dolgozók által készitett terveket összesitsék. Ez^az intézkedés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tsz. tagok felelősségérzete nagy mértékben megnövekedett. Meg kell említenem, hogy a tsz. tagjaink szeretik a termelőszövetkezetet, mert volt már elég példa rá, hogy több évben zárszámadás nélkül mentek haza év végén. Ennek ellenére is megmaradtak kerületünkben a tsz. tagok, sőt még az 1956. -os ellenforradalom sem ingatta meg a tagságot. Bátran, kitartóan védték és őrizték a szövetkezet vagyonát a széthurcolástól. Politikai munkánk hiányossága': hogy nem harcolunk elég eredményesen az egységes paraszti osztály kialakításáért. Még sok a tennivalónk. Vannak helytelen nézetek kom munisták és pártonkivuliek között egyaránt. Még nem azserint értékelik a tsz. tagokat, hogy a közösbem milyen munkát végeznek, hanem aszerint, hogy kinek mennyi földje volt. Erről néha vitatkoznak is tagjaink. Pelvetődik olyan probléma is, - és ez az előbbinél még veszélyesebb -'hogy kutyából nem lesz szalonna. A tag és tagjelölt felvételnél van egy bizonyos bizalmatlanság, azt mondják a tagok -és helyi példákkal támasztják alá - itt voltak a tsz. vezetők, Hajnal és Deák elvtársak, s azok is visszaéltek a.párt bizalmával. Honnan tudjam, hogy ez a pártonkívüli., akit most felveszünk, egy, vagy két év múlva mit fog csinálni. Termelőszövetkezeteink párt- és gazdasági vezetői e nézetek ellen kemény harcot folytatnak. Megértetni a tsz. tagjaival azt,hogy mi minden embert a végzett munkája után értékelünk. A párt, a vezetők és a tsz. tagok közötti kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom. Megértetjük az emberekkel azt, hogy az emberek ugy dolgoznak, ugy gondolkodnak, amilyen mértékben és ahogyan támaszkodnak rájuk, tanulnak tőlünk és tanitjuk,formáljuk őket. Az-által, hogy az emberek, a dolgozó parasztok beléptek a termelőszövetkezetbe, még nem váltak szocialistákká. * pártszervezetnek, a kommunistáknak az a feladatuk, hogy a közös munkán keresztül, kommunistákká formáljuk őket. A tudatformálásban nagy jelentősége van a párt szakmai és általános iskolai oktatásnak. kL$