MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/447

It-tfOVvO I Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy egy -pár sorral ismertessem a XVII. kerület mezőgazdasági problémáit. Kerületünkben a VII. Kongresszus és a ^özponti %!LzQ%taág útmutatása alapján a kommunisták lelkes, áldozatkész agitációs munkája nyomán a kerület dolgozó parasztságát a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára vezettük. Az' átszervezés munkája nem ment magától, szivós, harcot kellett folytatni jobb- és baloldali nézetekkel símben. A szocialista átszervezés eredményeként megnövekedett a termelőszövetkezetek földterülete, a három tsz-hez még egy tsz. is létrejött. A kerület dolgozó parasztságának több mint 95 <4""

a lépett a termelőszövetkezetekbe. Az átszervezés után kerületünkben is fő feladatként jelentkezett a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása. * szövetkezetek tiszta vagyona 6 millió Pt. volt, ma 14.5 millióra növekedett. Ez szép eredmény, azonban ez csak az érem egyik oldala. A gazdálkodás tárgyi feltételei megteremtődtek. A szövetkezetek földterületén közös gazdálkodás folyik, de a gazdálkodás mégis az összevont terület ellenére is kis árutermelést mutat. Erre példának hozom fel azt, hogy kerületünk kertészei 14-15 féle növényféleséget termelnek. A nagy táblák 300^400 h.ölre aprózódnak fel. A kis parcellák gátolják a fejlett agrotechnikát és a gé'pek alkalmazását. Ahhoz, hogy ezen változtassunk,- fokozottabb mértékben kell a nagy táblákat kialakítani és megszüntetni a kisáru termelő jelleget, "ágyban befolyásolta az eredményes gazdálkodást az is, hogy a kádermunka sokesetben.nem volt eredményes. Olyan emberek kerültek vezetőfunkcióba, a termel5 szövetkezetekben, akik a közvélemény szerint nem feleltek meg. Ahelyett, hogy leváltottuk volna.a rossz vezetőket, évekig takargattuk hibáikat. Pl. erre a Dózsa tsz. elnökének esete. A kerület termelőszövetkezeteiben ugy váltogatták a tsz. elnököket és agronómusokat, mint öltözködésnél a fehérneműt. A Micsurin tsz-ben 1959. óta 3 elnök és mezőgazdász fordult meg. A vezetők sürü cseréje gátolta azt, hogy a vezetők perspektivikusan tervezzenek. Itt meg kellemlitenem, kerületünk vezetőinek rossz munkáját és a tsz. tagsághoz való viszonyukat. Ugy a Pártbizottság, mint a Tanács részéről nem kaptunk kellő támogatást. Nem bízták a vezetők megválasztását a tagságra, hanem mindig különböző helyről kaptuk azokat, anélkül, hog'y ezzel a termelőszövetkezet tagsága egyetértett volna. Ilyenformán a tsz. tagsága ugy foglalt állást, * hogy aki idehozta őket, az dolgozzon velük, mert minket már eleget becsaptak a sok risz-rossz elnökkel. Az volt a baj, hogy még a Budapesti Pártbizottság sem foglalkozott kellőképen a XVII. kerületi tszek ügyével, pedig sokszor felhívtuk a figyelmüket hogy ez a sürü elnök és agronümus cserélgetés nem vezet jóra. Ez egyébként még mindig meglátszik tsz-eiriken. De bizonytalanság volt az elnökök részéről is, nem törődtek a jövővel, a talaj visszapótlásra nem forditottak gondot. Szántóterületünk egyrésze 10 év óta nem kapott szervestrágyát, ennek következtében a. földek hozama mélyen alatta van a budapesti átlagnak. A hibákat ki kell küszöbölni és a hozam növelésének egyik igen fontos feltételét, a talajerőt pótolni kell. Ez évben ezen a .területen már megkezdtük az első lépéseket, az elkövetkezendő időbenfolyamatosan és tervszerűen biztositjuk a talajerő megfelelő visszapótlását. A vezetők cseréje, a meg nem felelő szakmai irányitás, a szervezetlen beruházások terén is megmutatkozott. Komoly, nagymérvű árutermelést nem tudtunk folytatni. •*• beruházások el lettek aprózva, ennek következtében 4^