MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989
1989-02-06 226. öe. - 1989_PB 226/9
- 3 A fővárosi gazdálkodók nyeresége a feltételezettnél kisebb mértékben csökkent, a vállalatok elkölthető jövedelme nőtt. Ez az állami költségvetési bevételek alakulására is kedvezően hatott. Az általános tendenciák mögött azonban nagy ágazati és vállalati különbségek vannak. Jelentős a növekedés a fővárosi központú bányászatban, kohászatban, élelmiszeriparban, pénzügyi szolgáltatásoknál, míg a feldolgozóipari nyereség csökkent. A vállalatok nagy részénél állandósultak a rövidtávú likviditási zavarok. Nőtt a veszteség összege /7,2 Mrd Ft/ és a veszteséges gazdálkodók száma /kb. 100 / főként a gép- és a könnyűiparban. A szanálási és a felszámolási eljárások a nagyvállalatok közül azokat érintették, amelyeknél a csődhelyzet már korábban kialakult, vagy ahol a korábban lefolytatott eljárás nem hozott megoldást. A fizetésképtelenség miatt indított felszámolások több mint felénél a feszültség az irreális méretű büntetőadóval megnövelt béradó tartozásból származott. 5. Az új adórendszerek bevezetése zavarokkal, de súlyosabb megrázkódtatás nélkül történt meg. A vállalatok adminisztrációs terheit és költségeit megnövelte és egyes elemei vitathatók. A tisztánlátást és a vállalatok objektívebb mérését a vártnál kisebb mértékben segítette elő, ugyanakkor a bérköltségeket reálisabb szintre emelte. 6. A fővárosi foglalkoztatási helyzetben jelentős változás nem következett be, ami összefügg azzal, hogy sem a korszerű kapacitások kialakításában, sem a gazdaságtalan termelés leépítésében nem történt áttörés. 7. 1988-ban sincs minőségi változás az állami tulajdon hatékony működtetésében. Új jelenségként megkezdődött az önigazgató vállalatok részvénytársasággá alakulása. A szervezeti változások egyaránt szolgálták a nagyvállalatok számára megfelelő irányítási forma felvételét, tőkebevonást, állami kedvezmények elnyerését és pénzügyi feszültségek feloldását. A vállalatok belső érdekeltségi rendszere lassan fejlődik. A rövid és hosszútávú szemlélet összhangja nem érvényesül, rendszerint a rövid távú kerekedik felül. A távlati gondolkodás feltételei nem megfelelőek. %