MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989

1989-02-06 226. öe. - 1989_PB 226/10

- 4 1989-ben lényeges, újszerű lépésekre kerül sor, melyek célja a világpiaci követelmények erőteljesebb érvényesítése, a versenyszemlélet társadalmi méretekben történő erősítése, miközben egyidejűleg javulnia kell a külgazdasági egyensúlynak is. Mindezek érdekében folytatódik a szocialista piacgazdaság kiépítése: életbe lép a társasági törvény, megkezdődik az import liberalizáció, új bérmechanizmus kerül bevezetésre. Az intézkedések hatására nőnek a társadalmi feszültségek, a három évre tervezett állami támogatás-csökkentő program részeként, több mint harminc milliárdos állami támogatást építenek le, ennek hatása számos vállalat gazdálkodásában és a lakosság fogyasztásában egyaránt megjelenik; sok feldolgozóipari vállalatot érint a szocialista export lehetőségek kényszerű csökkentése. Jelentkezhetnek egyéb negatív hatások is: a veszteséges tevékenységek leépítéséből fakadó áruhiány, az importliberalizáció következtében válsághelyzetbe kerülő gazdálkodók pozícióromlásának következményei, a bérfeszültségek, foglalkoztatási feszültségek nyomán létrejövő konfliktusok, a várhatóan tovább erősödő jövedelem-differenciálódás. Reális kockázata van a nem rubel aktívum csökkenésének, a teljesítmény nélküli bérkiáramlásnak . A piaci viszonyok erősítésével a gazdaság minden területén együtt kell, hogy járjon a teljesítmény növekedése. A gazdaság több évtizede esedékes feladatainak végrehajtásához, a romló életfeltételek megváltoztatásához azonban a stabilizációs programban elhatározott célok és magatartás következetes végigvitele vezethet csak el. II Budapest lakosságának közérzetét rontja, hogy egyre inkább érzékeli a főváros fejlődésének lelassulását, az intézményekben sűrűsödő gondokat. A főváros - a népgazdaság helyzetéből adódóan - évek óta egyre alacsonyabb reálértékű pénzügyi forrásokkal rendelkezik. Ez érintette, mind a Fővárosi Tanács költségvetését, mind pedig a nagyberuházásokat, a minisztériumi és a JO