MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987
1987-06-15 212. öe. - 1987_PB 212/61
- 11 Komoly ideológiai problémákat okoznak az elmúlt években azok az intézkedések, amely a vállalati szervezeteket, a tulajdonviszonyokat, a vállalati vezetési formákat érintették. A megtett lépéseket a közvélemény egy része kényszerű, "pragmatikus" visszalépésként, s nem előrehaladásként érzékelte. Ennek hátterében a korábbi propaganda hatására rögződött "szocialista gazdaság = állami nagyvállalatok" elképzelés, illetve "tervszerű irányítás = államigazgatás" séma; és a bonyolult termelési viszonyok leszűkített, jogi kategóriaként történő felfogása áll. Árnyalja a nézeteket az ismerethiány arról, hogy a gazdálkodás feltételeihez és a termelőerők fejlettségéhez milyen tulajdoni, szervezeti, elosztási és vezetési formák illeszkednek a legjobban. Társadalmi és politikai viszonyaink a közgondolkodásban A szocialista építés céljainak megvalósitásához, a jelen időszak nehézségeinek leküzdéséhez nélkülözhetetlen feltétel a politikai stabilitás, a társadalom erőinek összefogása, a szocialista nemzeti egység folyamatos fenntartása, erősítése. Az egység létrehozásához, szilárdításához, a közmegegyezés kiszélesítéséhez elsősorban a meggyőzés eszközével igyekeztünk eljutni. A budapesti pártszervek, -szervezetek mind gyakorlati, politikai tevékenységükkel, mind tudatformáló munkájukkal mindenekelőtt a párttagok politikai kultúrájának fejlesztésére igyekeztek hatással lenni. Tömegpolitikai munkájukban az elmúlt években arányuknak megfelelően - bár nem eléggé differenciáltan - szerepeltek elsősorban a társadalom osztály- és rétegviszonyaival kapcsolatos kérdések. A párt- és tömegszervezetek, -mozgalmak propagandája egyaránt sokat foglalkozott a politikai rendszer egészét, a munkásosztály és a párt vezető szerepét, a szövetségi politikát, a szocialista demokráciát, a nemzeti egységet érintő kérdésekkel. Jóllehet e kérdésekben számos új tudományos eredménnyel is rendelkezünk, s ezek jelentős részét a párt is felhasználta politikájának formálásában, a propagandával ebből kevesebbet tudtunk a közgondolkodásba átvinni. Az elmúlt évtizedben hazánkban felgyorsult az érdekek és érdekviszonyok szocializmusbeli helyének tisztázási folyamata. De a közgondolkodásban ma még csak a különböző társadalmi csoportok alapvető, távlati érdekeinek egybeesése rögződött a szocializmust jellemző vonásként. Az érdekviszonyokról szóló 6*