MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987

1987-06-15 212. öe. - 1987_PB 212/62

- 12 propaganda többé-kevésbé ismertté tette politikai mechanizmusunk érdekkezelési eljárásait, azt, hogy a felismert csoportérdekek képviselete, egyeztetése más érdekekkel folyamatosan zajlik a különböző fórumokon. Általában ismert /ugyanakkor hiányolt/ az, hogy az érdekegyeztetés folyamatában központi szerepe van a pártnak, mint a társadalmi érdek koncentrált kifejezőjének. Az érdekegység és az érdektagoltság dialektikájával azonban tudatformáló munkánk alig tudott megbirkózni. A párttagság - sőt a tisztségviselők - jelentős része bár felismeri az érdekek szerepét a társadalom mozgósításában, de a gyakorlatban fellelhető érdektagoltságot gyakran valamiféle "szégyenkezéssel" veszi tudomásul. A gazdaság és az érdekpolitika közötti kapcsolatok terén meglevő ismerethiány sokak számára érthetetlenné teszi a párt, az állam és a gazdaság viszonyának alakulását. így kiszolgáltatja őket a látványosabb felszini érveléssel fellépő hol "liberális", hol meg "konzervativ" demagógiának. A társadalmi-, a csoport, és az egyéni érdekszintek kapcsolatából csak a mechanikus, hierarchikus alárendelés elve és gyakorlata ragadt meg a köztudatban. Valóságos társadalmi konfliktusokról, érdekellentmondásokról az emberek többségének csak felszines tapasztalata, elmosódott összképe van. Ennek egyik oka, hogy az érdekütközések egy részének valódi természete nehezen ismerhető fel; vannak olyan érdekütközések, amelyeket igyekszünk nem észrevenni, tehát nem is beszélünk róla. Az elmúlt években jelentős fejlődésben ment át az érdekképviseletről való gondolkodás. Általánossá vált a felismerés, hogy a társadalmi szervezetek meghatározott osztályok, rétegek, csoportok érdekeik kifejezésére, érvényesítésére hivatottak, s ezzel egyidejűleg erősödött a kritika működésük hiányosságaival szemben. A mai magyar társadalom szerkezetét az egyes társadalmi osztályok közötti közeledés, illetve a nagy társadalmi csoportokon belüli rétegeződés jellemzi. Ez a folyamat, vagyis az osztály jellegű különbségek fokozatos háttérbe szorulása, illetve az erőteljes differenciálódás - magától értetődően - ellentmondásosan megy végbe. Ennek következtében, a szocialista építés mai, nehezebbé vált feltételeivel összefüggésben elbizonytalanodás tapasztalható a közgondolkodásban a társadalmi viszonyok alakulásának, változásának megítélésében. 6K