MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-09-22 208. öe. - 1986_PB 208/40

- 5 ges lenne. A vállalatok felső vezetőinek nagy része rendelkezik felsőfokú politikai képzettséggel, a szövetkezeti vezetők körében viszont kedvezőtlenebb a helyzet. A vezetők közül soknak van különböző társadalmi megbízatása is. Életmódjuk és magatartásuk általában megfelel a szocialista erkölcs normáinak. Kismértékben nőtt azoknak a száma, akiknek magatartásában torzulások tapasztalhatók. Esetenként a jogos felelősségrevonás is elmarad. Ezek irritálják a közvéleményt és talajt adnak a negatív általánosításoknak . A gazdasági szervezetek irányító posztjait betöltők körében javult a vezetőkészség, gyarapodtak a vezetési ismeretek. A felsőszintű vezetők döntő többsége, a középvezetők mintegy fele vett részt vezetőképzésben, illetve továbbképzésben. Ugyanakkor a megszerzett ismeretek hasznosítása nem kielégítő. Az alsószintű vezetők /termelésirányítók/ vezetői ismeretei hiányosak. A gazdálkodó szervezeteknél az utóbbi időben terjednek a demokratikus vezetési módszerek, ugyanakkor a kollektív döntés és a személyes felelősségvállalás még nincs kellő összhangban. A vezetés hatékonyságát gyengíti a rutinszerűség, a megszokotthoz való merev ragaszkodás. A gazdasági vezetők között kevés a 40 éven aluliak aránya, még az élenjáró technikát alkalmazó, korszerű iparágakban is. A vezető beosztásban dolgozó nők aránya továbbra is alacsony, csak a vállalati középvezetők körében javult. Azokon a területeken is, ahol a dolgozók többsége nő, az irányító munkakörök nagyobb részét férfiak töltik be. A vállalati tanácsokba és a választott vezetőségekbe a felkészültebb, a közéletben jártasabb dolgozóknak szavaztak bizalmat, ezért e testületekben magas a vezetők és a párttagok száma és kedvezőtlenül alacsony a fizikai munkások, valamint a fiatalok aránya. Ebben szerepe van annak is, hogy a vállalati dolgozók nem tudták pontosan, hogy mi lesz az általuk választott testületek, illetve tagok feladata. Jtd