MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-09-22 208. öe. - 1986_PB 208/21

- 15 tudunk javasolni, de már eleve csak egyet lehet belőle kiválasztani. És főleg akkor van értelme, ha a többes jelölést eldöntő - testület, szervezet, közösség - informált minden jelölt tulajdonságairól, tehát képben van. Mert a formális, látszatdemokrácia jelentősen felemészti a politika tőkéjét. Közömbösséget szül, még a káderügyek valóban demokratikus intézése - bár idő és munkaigényes, ez nem vitás - csökkenti a szubjektivizmus veszélyét, és alaposabb döntést tesz lehetővé. Kevesebb misztifikáció kell a kádermunkában, kevesebb titkolódzás. És ez valoszinü, hogy a jobb kádermunkát fogja eredményezni. Az persze a kádermunka demokratizmusának hibás értelmezése. Az nem demokratizmus, hanem fegyelmezetlenség, ha az arra illetékteleneket is beavatjuk a személyi ügyek intézésébe. Ez csak locsogás, a jólértesültség, a pletyka és hangulatkeltés távol áll a demokratizmustól, és ugyan olyan káros, mint a felesleges titkolódzás. Tudjuk, hogy a pártszervezeteknek gyakran okoz gondot, hogy miképpen viselkedjenek abban az eesetben, ha a választásra jogosultak nem azt a személyt választják meg, pl. vállalati tanácsba, vagy társadalmi szervek vezető testületeibe, akik mellett a párt előzetesen letette a voksot. Itt is kialakult egy helytelen álláspont. Helytelen az az álláspont, hogy ha ilyenkor presztizs okokból mérlegelés nélkül, minden áron uj választás kiirására törekszenek. A kerületi pártbizottság, a IX. kerületben hosszú időn át tudta rendbe hozni az István Kórház szakszervezeti választása körüli cirkuszt. Amikor ilyen helytelen presztizs okokra lehet visszavezetni a pártszervezet magatartását. Mert ők "jó" elvtársnak látták a megválasztásrra javasolt személyt. Ezt ma már nem lehet követni. Mert sokan felteszik a kérdést, hogy mi van akkor, ha az x vállalati tanácsba ilyen és ilyen döntés születik. Vagy a pártszervezet egy hatáskörébe tartozó funkció esetiben egy társadalmi közeg választ és dönt. Az van, hogy ha nincs politikai kifogás az illető ellen, akkor a pártszervezet ezt tudomásul veszi. Mert csak ez lehet a demokratikus, és csak igy lehet normális. Természetesen, ha az illető ellen politikai kifogás van, vagy ugy Ítéljük meg, hogy tévedés az egész, vagy manipuláció a közösség döntése, akkor fel kell lépni ellene. JU