MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/74

Az 1986. évi előirányzatok összességükben folyó áron is alig haladják meg az 1985. évi várható mértéket. Ezen belül a különböző felhasználási területek 1986. évi lehetőségei igen eltérőek. A költségvetési szervek kiadásai például 5%-kal emelkednek, miközben a fejlesztési kiadások 9,6%-kal, a vállalati kiadások 3,6%-kal csökkennek 1985-höz képest. A működési kiadások 5%-os bérnövekedést, az egészségügy és az oktatás terén 3%, a többi területen 2% dologi és 6% gyógyszer költség növekedést tartalmaznak. Beépültek az előirányzatok közé az egészségügyi és oktatási, szakmai programok, valamint az élelmiszernorma rendezés 1986. évi többletkiadásai. Bár az előirányzatok a szükségletekhez mérten szűkösek, de a működtetés, az ellátóképesség fenntartásának prioritása alapvetően érvényesül. A lakóházfenntartás forrásait a központi költségvetési támogatás és az ingatlankezelő vállalatok saját bevételei képezik. Ezek együttes összege 1986. évben 8,1 milliárd Ft-ot tesz ki, ami az 1985. éves várható teljesítéshez mérten 4%-os növekedést jelent. Út-, hídfelújításra 1,5 milliárd Ft fordítható 1986. évben, az előző évhez viszonyított növekedés 2,6%-os. Intézmény felújításra 1986-ban összesen 962 millió Ft áll rendelkezésre, ami az intézmények jelentős részének rossz állapotát figyelembe véve igen szűkösnek tekinthető, csak 3%-kal haladja meg az 1985. évi tervezett mértéket és messze elmarad a várható felhasználástól. A fejlesztési feladatokra 1986-ban 11 milliárd Ft áll rendelkezésre, melynek felhasználásában a fejlesztési prioritások érvényesülnek. A fejlesztési kiadások több mint fele a komplex lakásépítést és lakásellátást, a 21%-a a kulturális, 6%-a az egészségügyi ellátás javítását, 10%-a a közmű-, 5%-a a közlekedés-, 3%-a kereskedelmi fejlesztési célokat szolgál. A fejlesztési előirányzatból 2% gazdálkodási tartalék képzésére került sor. A városfejlesztés 1986. évi lehetőségei és kiemelt célkitűzései alapján az egyes ágazatok feladatai a következők szerint fogalmazhatók meg. Lakásépítésnél a VII. ötéves koncepció számításaiból kündulva a Minisztertanács által megerősített tervtárgyalások eredményeként módosult pénzügyi feltételek, valamint a rendelkezésre álló építőipari kapacitás figyelembevételével 1986-ban összesen 11,0—11,8 ezer lakás megépítésére nyílik lehetőség a fővárosban, melyből 1,7-1,8 ezer db a szociális bér és 5,5-5,7 ezer db a telepszerűen épülő személyi tulajdonú lakás. A telepszerű személyi tulajdonú lakásokból 500 lakás alatti lakótelepeken, mintegy 600 lakás kerületi szervezésben valósul meg. A lehetséges minimumra törekedve 1986-ban 980—1150 db lakás megszüntetésére kerül sor. A telepszerű lakások szobaszám szerinti megoszlása — a már épülő lakásokat és a lakásigények összetételét figyelembe véve — a következők szerint alakul: Lakásfajta telepszerű összesen % ebből: bérlakás % (K—II-vel) 1 szobás 19 29,9 1,5 szobás 10 9,5 2 szobás 32 21,3 2,5 szobás és nagyobb 39 39,3 összesen: 100 100,0 5