MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985
1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/75
Az 1 szobás lakások magas arányát a már épülő és 1986-ban átadásra kerülő nyugdíjas- és garzonházak okozzák. 1986. évben tanácsi elosztásra a felépülő telepszerű lakásoknál lényegesen kevesebb áll rendelkezésre, mivel a telepszerű magánerős lakásokból az OTP és a munkáltatók részesedése magas, 56%-os. így az épülő 1700-1800 tanácsi bérlakás mellett a felépülő telepszerű magánerős lakások kevesebb mint fele, 2100-2300 db, összesen 3800-4100 új lakás osztható el a lakásigénylők — ezen belül is elsősorban a lakáscserét kérők — részére. Cserével és egyéb módon mintegy 7000—7500 db lakás üresedik meg, így 10800—11600 db új és megüresedő lakás elosztására nyílik lehetőség, ami 3000—3500-zal kevesebb a hároméves lakáshozjuttatási program végrehajtásához szükséges időarányos mennyiségnél. Számolni kell azzal, hogy 1986-ban újabb névjegyzéket nem készítenek a kerületi tanácsok. így csak a névjegyzékek kiegészítésére kerülhet sor a három és többgyermekes családokkal, illetve az átmeneti elhelyezést kérőkkel azoknál a kerületeknél, amelyeknél a névjegyzékben lévő igények teljesítése ezt lehetővé teszi. A lakóházfenntartás 1986. évi céljai között elsőrendű feladat a kezelt épületállomány állagának javítása, a bérbeadóra tartozó és műszakilag szükséges üzemeltetési és karbantartási igények megfelelő színvonalú kielégítése. A mintegy 430 ezer db tanácsi kezelésű lakásbérlemény karbantartása közvetlenül érinti a lakosság széles rétegeit, elmulasztásuk akadályozhatja a lakások rendeltetésszerű használatát és a későbbiekben kényszerű és gazdaságtalan beavatkozást tenne szükségessé. A felújítási és korszerűsítési feladatok meghatározásánál a Fővárosi Tanács által elfogadott középtávú lakóházfenntartási koncepció szerint rangsorolták az elvégezni tervezett feladatokat, kiemelten kezelve az elmaradt felújítások pótlását, azon belül a belső városrészek tömbrehabilitációs munkáit. A pesti belső kerületekben a legsúlyosabb gond az épületek rendkívül leromlott műszaki állagának felújítási igénye. Itt található a budapesti felújítási elmaradás több mint 51%-a, a korszerűtlen lakások közel 44%-a, ezért ide lett összpontosítva a lakóházfelújításra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök mintegy 60%-a. Fontos célkitűzés, hogy a rehabilitációs városfelújítás - az eddigi műszaki és gazdasági tapasztalatok felhasználásával — az érintett pesti kerületekben szélesebb körben beindulhasson. Az 1986. évi tervjavaslat 7 tömb kezdését tartalmazza, 476 millió Ft ráfordítással. E tömbökben a rehabilitáció végrehajtása 1300 lakás felújítását jelenti. A központi fekvésű városrészek rehabilitációjának felgyorsításával a cél a térség történelmileg kialakult karakterének, városépítészeti értékeinek megőrzése, egyben funkcionális teljesítőképességének növelése. A lakóértéket növelve a városkép értékes elemeinek megtartásával, az épületek felújításával, a tömb belsők rendezésével, új épületek létesítésével megfelelő lakásviszonyok kialakítását kell biztosítani. Továbbra is prioritást kap a lakosság által kezdeményezett lakáskorszerűsítési igények kielégítése. A tervezett lakáskorszerűsítések mintegy 50%-a belső kerületekben valósul meg. A lakóház-felújítási tervjavaslat tartalmaz olyan egyéb, a lakhatóság feltételeit lényegesen befolyásoló munkákat, mint pl.: az üres lakások helyreállítása, aládúcolások csökkentése, tető- és kéményfelújítások, felvonók és kazánok felújítása, illetve cseréje. Ezen munkákat úgy kell elvégezni, hogy a később végrehajtandó teljes felújítást segítsék elő. 6
