MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/73

n. Az 1986. évi terv fő irányai, feladatai Az 1986. évi tervjavaslat összeállításánál alapvető követelmény volt a VII. ötéves tervidőszakra érvényes, a központi társadalmi-gazdasági programokkal összhangban lévő társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása, a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság által elfogadott és a Fővárosi Tanács VII. ötéves koncepciójában meghatározott prioritások érvényesítése. A meglévő intézmények üzemeltetési feltételeinek biztosítása, a lakásállomány gyorsabb ütemű felújítása és korszerűsítése, valamint az intézmények, a közmű- és úthálózatok rekonstrukciója és felújítása mellett a lakásellátás javítását, a tanulólétszám növekedéséből következő közép- és általános iskolai tanteremszükséglet kielégítését, az egészségügyi intézmények ellátóképességének fokozását, és — elsősorban a peremkerületekben — a közművesítettség javítását tűzte ki célul a Fővárosi Tanács 1986. évi tervjavaslata. A fentiekben részletezett VII. ötéves prioritások, az 1986-tól érvényesíthető új tanácsi szabályozó rendszer és a rendelkezésre álló anyagi források figyelembevételével kerültek meghatározásra az 1986. évi terv célkitűzései és a pénzügyi feltételek. A Fővárosi Tanács VII. ötéves fejlesztési koncepciója szerint — a kerületi tanácsokkal egyetértésben — 1986. január 1-től kerületi hatáskörbe kerül többek között az 500 lakás alatti magánerős lakótelepek területelőkészítése és komplex felépítése, az egyedi társas- és családiházas telkek kialakítása, az emeletráépítés és tetőtérbeépítés, a vízhálózat elosztóvezetékek, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés mellékhálózatainak fejlesztése, az ellátatlan területek élelmiszer- és napicikk-kereskedelmi üzlethálózatának bővítése. Az új munkamegosztással összhangban kellett megteremteni a feladatok és a pénzügyi források egyensúlyát. A szabályozás arra irányult, hogy a fővárosban minden tanácsnak rendelkeznie kell a hatáskörébe tartozó ellátóhálózat működéséhez, fenntartásához, továbbá ezek kisebb mértékű fejlesztéséhez szükséges pénzeszközökkel. A kerületi tanácsok részére az új szabályozási rendszer alapján meghatározott népességarányos fejlesztési lehetőség (fejkvóta), a fővárosi prioritásokat — lakásépítés, oktatás, közmű-, hálózatfejlesztés - előtérbe állító új céltámogatási rendszer, az út-, hídkorszerűsítés támogatása, a lakóház- és intézményfelújítás pénzeszközei bővítik a kerületi tanácsok gazdálkodási lehetőségeit. Az új tanácsi szabályozó rendszer hatékony működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a kerületi tanácsok megnövekedett hatáskörükkel megfelelően éljenek. El kell érni, hogy a kerületi tanácsok a döntési hatáskörükbe tartozó eszközök felhasználásánál elsőbbséget biztosítsanak a fővárosi prioritásoknak és a lakosság alapellátását szolgáló legfontosabb célokat tekintsék elsőrendű feladatuknak. Ezt együttes tervező munka, a fővárosi ágazati és tervezési szakigazgatási szervek, valamint a kerületi tanácsok között lefolytatott tervegyeztető tárgyalások segítették elő. 1986. évben a fővárosi és a kerületi tanácsok egységes pénzalapjában összesen 41,5 milliárd Ft bevétellel és ezzel azonos összegű kiadással lehet számolni. A kiadási előirányzat 63%-a működtetési és felújítási, 26,5%-a fejlesztési, 10,5%-a vállalati támogatási célokat szolgál. A VII. ötéves koncepcióhoz képest 1986-ban eltérés van a településfejlesztési hozzájárulás összegénél, mivel csak néhány kerületben sikerült a bevezetéshez szükséges arányú lakossági egyetértést megszerezni. A Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság javaslatának megfelelően az illetékes tanácsi szervek vizsgálják, hogyan lehetne ezekben a kerületekben meghatározott célok megvalósítását fővárosi eszközökből is támogatni. 4