MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/72

Az oktatás színvonalának megtartása érdekében a jelentős fejlesztések mellett szükségszerű volt a meglévő intézmények jobb hasznosítása, költségkímélő módon a tárgyi feltételek javítása és szervezési intézkedésekkel egyes körzetekben a zsúfoltság enyhítése. Az év során bölcsődéből 15 db, óvodából 28 db, egyéb szervezéssel 78 db általános iskolai tanterem létesült. Az általános iskolákból 30 tanterem került átcsoportosításra középiskolai oktatás céljára. A fővárosban 1985-ben mintegy 40 ezer m

2 alapterületű új kiskereskedelmi bolt nyílik meg, amelyből kiemelkedő jelentőségűek a nagy alapterületű koordinált beruházásként, lakótelephez kapcsolódóan megépült Kispesti Centrum és Pesterzsébeti ÁFÉSZ áruházak. A megvalósított fejlesztésekkel, szervezési intézkedésekkel, a többszektorúság elvének gyakorlati megvalósításával és a nyitvatartás lakossági igényekhez való jobb igazításával javultak a vásárlási körülmények. A VI. ötéves sütőipar-fe)\esztési program sikeres végrehajtásaként 1985-ben elkészült a fővárosban a harmadik, a Hungária körúti új kenyérgyár és több üzemben megvalósultak a termelés biztonságát javító nagyüzemi gépcserék és kemencecserék. Mindezek eredményeként javult a lakosság sütőipari termékekkel való ellátása. összefoglalva megállapítható, hogy az 1985. évi városfejlesztési terv — a lakásberuházások kivételével — eredményesen teljesül, illetve túlteljesítésre kerül, az alapvető társadalompolitikai célkitűzések megvalósulnak. Az ez évi eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a középtávú terv főbb előirányzatai is teljesülnek. A lakossági infrastruktúra fejlesztésével javultak az életkörülmények, szépült és tovább gazdagodott fővárosunk. A rendelkezésünkre álló anyagi eszközök koncentráltabban, a fő célok jobb megvalósítása érdekében kerültek felhasználásra. Számos intézkedés történt a szervezettebb, takarékosabb gazdálkodás megvalósítása, a tartalékok hasznosítása érdekében. Ebben az évben a fejlesztési, ellátási feladatok megvalósítását eredményesebben segítették a szervezési intézkedések, az ideiglenes megoldások, a meglévő szellemi és tárgyi értékek jobb hasznosítása és a lakosság anyagi eszközeinek fokozottabb bevonása. Mindezek ellenére az indokolt lakossági igényeket csak részben lehetett kielégíteni. Jelentős feszültség forrásává vált, hogy az önálló lakáshoz jutás feltételei nem javultak, a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegek, mindenek előtt az időskorúak hatásosabb gondoskodást igényelnek. A lakosság hangulatát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a lakóházfenntartás nem javult a határozatoknak megfelelően, így sok reklamáció és panasz előidézője napjainkban is. A városfejlesztő tanácsi munkát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy az építőipari kivitelező kapacitás és annak összetétele nem volt összhangban a beruházási feladatokkal és a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Emellett rendkívül hátrányos, hogy a beruházások költségei a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek, és nem javult kielégítően a beruházások, felújítások kivitelezésének ütemessége, minősége sem. Végül a főbb tapasztalatok között nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jövőben javítani kell a városfejlesztéssel és üzemeltetéssel összefüggő tanácsi irányító, szervező és koordináló munkát. Kezdeményezőbb felfogással és magatartással, megalapozottabb és gyorsabb döntésekkel, az intenzív gazdálkodás követelményeinek érvényesítésével hatékonyabbá tehető a tanácsok munkája, kedvezőtlenebb anyagi feltételek mellett is javítható a fővárosban élők ellátása.