MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985
1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/41
- 10 Itt szeretnék egy megjegyzést tenni, bár az előző napirendnél kellett volna elmondanom. Tartok tőle, hogy ez a munkanélküliségi veszély megint fetisizálva lett. Fővárosban egyenlőre nem ez a gondunk.Nos lehet, hogy országosan persze ez másképp jelentkezik, úgyhogy jó lenne, ha ebben is a tapasztalatainkat összegeznénk és hallgatnánk jobban azokra, akik napi munka élményei alapján tudnak minősiteni. Tömegpolitikai munkánk részeként akarom elmondani, hogy elsősorban a jövőért felelős és aggódó embereket rendkivül izgatja, hogy tovább tart a szellemi munka leértékelődése. Ennek számtalan példája van, nem csökkent. Nem akarom sorolni, hogy tovább azokat a problémákat, amelyek részben az ideológiai válaszunk késik, részben a tömegpolitikai munka nem tudta hatékonyan felvállalni, de ennek is része van ennek a politikai szituációnak a kialakulásában. Szeretnék még egy dolgot elmondani. Bizonyára a jelenlévők is felismerték és találkoztak vele. A Szovjetunióban végbemenő változások nagyon érdekes módon kezdenek visszahatni a magyar belpolitikai életre. Egyik oldalon egy öröm van és várakozás, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának dinamizmusa nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész táborban egy gyorsabb fejlődés motorja lesz. Van azonban e mellett egy másik iz is, amiről nem nagyon illik beszélni,de van. Kezdik összehasonlítani a magyar gyakorlatot a kinti helyzettel. Miért nem lépnek már itt is, ott cselekednek, itt nem cselekednek, ott dinamikus a vezetés itt nem dinamikus a vezetés, tehát hamis alternatívákat állitanak fel, ezt lehet nem szeretni, attól ez már kezd beépülni a politikai hangulatba és közgondolkodásba. Nem hiszem, hogy elmehetünk mellette szó nélkül, pedig az egyik legkényesebb probléma politikailag. Nem beszélni kényes róla, nehogy félreértés essék, feloldani az ebből fakadó ellentmondást és elmagyarázni, hogy mennyire történelmietlen az összehasonlítás, hogy mennyire más dimenzióban kell ezt a problémát megközelíteni, de attól még ez kezd erősödni és úgy tűnik, hogy ezt ellenséges forrásokból célirányosan táplálják. Erre vannak már kézzel fogható dokumentumok is birtokunkban, tehát bizonyíthatjuk azt, hogy ez nem spontán módon született meg. És hozzájárul egy olyan igény kialakulásához is, amely végigkiséri a magyar kommunista mozgalom évtizedeit, a keménykedéshez. Üssünk oda, lám ott is azt csinálják. Na most életveszélyes irányba terelhet ez bennünket, mert értékeket könnyebb összetörni, mint létrehozni. Ezt mutatja a tapasztalat. Hát hogyan tovább, mert ez szép, hogy itt számba vesszük a jelenségeket, de hát ez kevés. Mit tegyünk? Hát mindenekelőtt a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a közhangulat romlásának ezt az ütemét le kell lassitanunk és aztán meg kell szüntetnünk és meg kell változtatnunk. A másik legfontosabb dolgunk, és ettől nem elválasztható a termelés kell, hogy a UÁ