MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-01-20 186. öe. - 1983_PB 186/66
- 14 gyományok alapján is - jelentós sikereket értek el, itt a tehetséggondozás az oktató-nevelő munka szerves részét képezi. A továbbfejlődés egyik akadálya, hogy több iskolában a tárgyi, személyi feltételek sem kedvezőek; a másik hátráltató tényező, hogy a fizikai dolgozó szülők gyakran fel sem ismerik gyermekeik képességeit és sokuk előtt az értelmiségi pályának nincs presztizse. k, Szocilaista államunk egész iskolarendszere, az oktatás-nevelés tartalma és módszerei azt a célt is szolgálják, hogy a tanulók világnézete tudományos és szocialista elveinknek megfelelő alapozást kapjon. Budapest iskoláiban, éppen a 72-es oktatáspolitikai határozat végrehajtása során, a világnézeti nevelés egyre inkább tudatosan tervezett és szervezett része lett mind a tanórai, mind a tanórán kivül folytatott oktató-nevelő munkának. Ebben a nevelőtestületek egyre jobban támaszkodnak az úttörő, illetve tanulói KISZ szervezetek keretei között folyó nevelési lehetőségekre. A marxista-leninista világnézet tudományos alapjait a tanulók az egyes tantárgyak keretei között tanulják. Ezek az ismeretek 16-18 éves korra még nem válnak tudományos világképpé. Ezért is gyakori, hogy a tanult, de eléggé el nem mélyült ismereteiknek ellentmondó nézetek hatása alá kerülnek. A világnézeti nevelő munka másik nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pedagógusok megtalálják azokat a formákat, módszereket, amelyek az egyes korosztályok életkori sajátosságaihoz jól alkalmazkodva, az érzelmi és értelmi nevelés eszközeit jól megválasztva, kellő eredménynyel járnak. E területen Budapest nagyon sok általános és középfokú iskolájában, diákotthonában figyelemreméltó eredmények születtek, de az aktivizáló, cselekvő, felelős társadalmi gyakorlat még nem vált általánossá. A világnézeti nevelő munka középpontjában a cselekvő hazaszeretetre és internacionalizmusra való nevelés áll. E munkánk eredményeit mutatja, hogy fiataljaink többsége becsülettel teljesiti tanulmányi kötelezettségeit, sokan vannak, a 16—18 évesek között, akik ezt már nem csak személyes érdekeik miatt, vagy szüleik iránti kötelességből teszik, hanem átlátják, hogy ennek alapján lesznek képesek szocialista társadalmunk fejlesztésének alkotó részesei lenni, s ezt vállalják. Ezek a fiatalok élénken érdeklődnek országunk történelmi múltja, különösen az utóbbi 20-30 év társadalmi fejlődése iránt, kutatják tárűe