MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-01-20 186. öe. - 1983_PB 186/62

- 10 másutt előkészületben vannak, ezek között van olyan is, ami már igen hosszú idő óta húzódik, bár nagyon fontos területeit képezi a pedagógiai munkának /anyanyelvi, világnézeti nevelés/. A gimnáziumok bizonyos idegenkedés leküzdése után, de gondos előkészitéssel bevezették a fakultációs rendszert, most szereznek gyakorlatot ebben a sok szervezést, a diák-szülő-tanár kapcsolatban több egyéni foglalkozást és a pedagógusoktól szakmailag is többet kivánó munkában. A fővárosban a fakultációs lehetőségeket és a speciális tagozatos tantervű osztályokat /matematika, természettudományi, nyelvi/ úgy szervezték az egyes gimnáziumi beiskolázási körzetekben, hogy egy körzeten belül a teljes kinálat rendelkezésre álljon. A gyakorlati tárgyak választéka még nem kielégitő, s gyenge az előkészités is. /Több gimnáziumban, a nagy erőfeszitésekkel megszervezett gyakorlati fakultációt, érdeklődő tanulók hiánya miatt, nem lehet beinditani/. A Budapesti Pártbizottság 1972-es feladattervében egyik legjelentősebb tennivalóként a szakmunkásképzés szinvonalának javitását jelölte meg. A Fővárosi Tanács az iskolák képzési keretszámait igyekezett folyamatosan hozzáigazítani a budapesti munkaerőszükséglethez. Szorosabb szakmai kapcsolat alakult ki a rokon szakmákat tanitó szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképzésben érdekelt üzemek között. Javultak a szakmai képzés tárgyi és személyi feltételei. Az általános műveltség alapozásában döntő szerepet játszó közismereti tantárgyak tanitása, a tanórán kivüli nevelő munka nagyobb hangsúlyt kapott, az utóbbi sok új vonással gazdagodott. A tanulók formálásában egyre jelentősebb szerepet vállalt a tanulói KISZ és szakszervezet. Abból a szempontból, hogy a tanulmányaikat megkezdő tanulók milyen arányban fejezik be a választott iskolát, a középfokú oktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka a következőképpen alakult: az egyegy tanévben, az adott évfolyamról lemaradók aránya a szakközépiskolákban, de különösen a szakmunkásképzőkben magas volt /az 197^-75-ös tanévben gimnáziumban 2,3 %, szakközépiskolában 5,8 %

t szakmunkásképzőkben 7,7 %/, s azóta a gimnáziumokban, szakközépiskolákban folyamatosan nőtt /az 198l/82-es tanévben gimnáziumban 3,1 %

f szakközépiskolában 6,8 %/, a szakmunkásképzőben nem egyenletesen, de javult /1981/ 82-es tanévben 6,8 %/. Ezek mögött a "lemorzsolódást" mutató fővárosi 62