MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-01-20 186. öe. - 1983_PB 186/57

- 5 Az iskolai testnevelés lehetőségei - különösen az általános iskolákban - fejlődtek, az új iskolák mindenhol tornatermekkel, sportpályákkal épültek fel, szinte minden kerületben létrehoztak tanuszodákat. Ennek ellenére még mindig gyakori, hogy a testnevelési órákat tantermekben, szükség tornatermekben kénytelenek megtartani. A tanulók szabadidejének eltöltésében sincs még meg a sportnak, a turizmusnak, az a szerepe, ami a fiatalok egészséges fejlődéséhez szükséges lenne. Azt a növekvő igényt, hogy az általános iskolák egész nap szervezetten foglalkoztassák a tanulókat, fokozatosan javuló mértékben teljesíteni tudják az iskolák /alsó tagozatban az egész napos ellátottság mértéke 1982-ben közel 88 %/. Ehhez arra is szükség volt, hogy mind kevesebb iskolának kelljen két műszakban tanitania. /k$ %-ról 30 %-ra csökkent a váltakozó tanitásban résztvevő tanulók aránya/. A napköziben folyó tartalmi munka változása ellentmondásos. Egyfelől sokat fejlődtek a pedagógiai módszerek /Budapesten indult - s ha nem kellő mértékben, de terjed is - a felsőtagozatos tanulók tanórán kivüli foglalkoztatásának új és már bizonyítottan jobb formája, az un. klub napközi/, másfelől az általnos iskolai pedagógus hiány miatt ezen a területen alkalmazzák a legtöbb képesités nélküli pedagógust, és az iskolák növekvő zsúfoltsága is hátráltatja e téren az előrehaladást. Az általános iskolai pedagógusok között 1980-ig nőtt, majd lassan csökkent a képesités nélküliek aránya /1971/72-ben: 40 fő, 0,4 %; 1979/80-ban 884 fő, 7,5 %; 198l/82-ben 813 fő, 5,3 %/. A képesités nélküli pedagógusok túlnyomó többsége napközis nevelő. Az ország városai közül egy sincs, amely a szakképzett tanitók ilyen arányú hiányával küzdött volna. Az elmúlt hat esztendőben a tanitói utánpótlás 2/3 részben a munka melletti képzés és csak 1/3 részben a nappali képzés forrásából származott. A hiány megjelent és növekszik a felső tagozaton is. Az iskolák gyakran kényszerülnek alkalmazni az új tantervet nem ismerő nyugdijasokat, sőt pályára alkalmatlan, vagy azzá vált pedagógusokat is. Az általános iskolai pedagógus munkaerő-helyzet fenti alakulását nagy erőfeszitések mellett értük el. A Budapesti Pártbizottság már az 1972-ben elfogadott, az oktatáspolitikai határozat végrehajtását szolgáló feladattervében rögzitette: " ... a fővárosi közoktatási irányitás terjessze ki figyelmét a pedagógus-utánpótlás biztosítására, különös tekintettel az óvónő és tanitó, valamint általános iskolai tanárképzésre. Kezdeményezze a Művelődési Minisztériumnál a képSÍ