MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-01-20 186. öe. - 1983_PB 186/55

- 3 Az elmúlt évtizedben nem értünk el számottevő eredményt az iskolavezetés feltételeinek javitásában. Továbbra is sok, a pedagógiai tevékenységhez nem kapcsolható feladat hárul a pedagógusokra. Az iskolai demokrácia sem fejlődött, erősödött kellő mértékben. A munkára nevelés - számos jó példa ellenére - erőtlen. Az iskola és család kapcsolata gazdagodott, de az iskolai és a családi nevelés célkitűzései és módszerei között még gyakori az indokolatlan különbség, s még a gyermekei neveléséért felelősséget érző szülők és a pedagógusok között sem alakult ki mindig a kölcsönös bizalmon, a tiszteleten alapuló együttműködés. Az 1972-óta eltelt évtized összességében a fővárosi közoktatás erőteljes fejlődését mutató, jelentős tartalmi gazdagodást hordozó, kezdeményezésekkel teli időszaka volt, amelyben minden súlyos gond és ellentmondás dacára kialakultak a Központi Bizottság 1982. áprilisi állásfoglalása megvalósításának feltételei. I. 1. Az alsófokú oktatást korszakos jelentőségű fejlődés jellemzi. Mig az 50-es évek elejétől a 70-es évek kezdetéig tartó két évtized alatt az óvodák mintegy 11.000 férőhellyel /kb. egyharmaddal/, az általános iskolai hálózat kereken 470 tanteremmel /mintegy 15 #-kal/ gyarapodott - addig a 70-es évek kezdetétől a 80-as évek kezdetéig tartó egy évtizedben az óvodai férőhelyek - /kb. 35 ezerrel növekedve/ - megduplázódtak, az általános iskolai tantermek pedig kereken 1500-zal gyarapodtak /mintegy 40 %-kal/. Az ütem tehát az óvodai férőhelyeknél az előző 20 év átlagának hatszorosa, az általános iskoláknál ötszöröse. Még sem követte eléggé az óvodai férőhelyek, a tantermek számszerű növekedése az alsófokú oktatási intézményekre háruló - mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt növekvő - igényeket. Az óvodáskorúak ellátásának kedvező változását jól mutatja, hogy 1972-ben 100 óvodáskorú gyermekre 61,6 óvodai férőhely jutott Budapesten, mig 1981-ben 72,8; miközben a 3-5 éves gyermekek száma 67 ezerről 97,5 ezerre nőtt. Az óvódák zsúfoltsága 1972 és 1976 között lassan enyhült /123-114 %/, majd megugrott /1979-ben 129 %/, és azóta ismét javul /1981: 119 %/. A férőhely hiánya miatt elutasítottak száma legmagasabb 1972-ben és 1979-hen volt /9,5 illetve közel 7 ezer/, 1982-re 400-ra csökkent. ^f