MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/97

A lakásépítés, felújítás és korszerűsítés következtében kedvezően változott a lakásállomány minősége és összetétele. Emelkedett a komfortos és összkomfortos lakások aránya. Az elmúlt öt évben összesen 85 ezer lakás épült fel, a megszűnéseket is figyelembe véve a lakásállomány 59 ezerrel gyarapodott. Változás következett be az építtetők összetételében. A magánerős lakásépítés aránya — a lakossági pénzeszközök növekvő bevonásával — emelkedett. Az állami erőből épülő lakásoké 1984-re 22%-ra csökken. Ez csak a minimálisra mérsékelt szanálásokat fedezi és nem elégséges a szociális lakásigények kielégítéséhez. Az egyedi és telepszerű magánerős lakásépítés feltételeinek megteremtése érdekében eddig mintegy 3000 telek tartós használatba adására került sor. A magánerős lakásépítés támogatása érdekében 1984. január 1-től korszerűsítettük a fővárosi telekgazdálkodás rendszerét, ezzel is növelve a lakásépítésre alkalmas telkek kínálatát. A lakásigénylések megújítása után a fővárosban 1983.

1. félév végén 55 600 lakásigénylést tartottak nyilván a korábbi 108 ezerrel szemben. Az igénylők 75%-ának nincs önálló lakása, 38,1 %-a fiatal házas. A lakásigénylések jelentős csökkenése azonban nem ad valós képet a lakáshelyzetről, mert nem ismerjük azok számát, akik az anyagi terheket nem tudják vállalni, és ezért nem is jelennek meg igénylőként. A fiataloktól a pályakezdés, a családalapítás — különösen a lakáshoz jutás — egyre nehezebb és a korábbiaknál is nagyobb anyagi erőfeszítéseket igényel. Helyzetük javítása érdekében a fővárosban az elosztható lakások több mint 50%-át — számarányuknál nagyobb hányadot — a fiatal házasok kapják. A csökkenő állami lakásépítés és a magánerős lakásépítés rohamosan növekvő árai miatt a fiatalok és a legalacsonyabb jövedelmű családok jelentős részének lakáshoz juttatása nem biztosítható. Súlyosbítja a helyzetet-, hogy a kedvezményes tanácsi értékesítésű lakáskonstrukció megszűnik. Mindezek hatására megnőtt az igény az olcsó, régi és a szociális bérlakások, valamint kedvezőbb hitelkonstrukciók és nagyobb állami támogatás iránt. A lakásgazdálkodás súlyos gondja ma és hosszú távon is az elöregedett lakásállomány, amelynek nagy része a belső városrészekben helyezkedik el. öt év alatt közel 50 ezer lakás felújítására és — a tervezettnél lényegesen több — 26 582 lakás korszerűsítésére került sor. Ezzel megkezdődött a több évtizedes elmaradás lassú felszámolása. Ez a munka a továbbiakban a csökkenő pénzügyi lehetőségek dacára növekvő ráfordítást igényel. Az elmúlt időszakban valamelyest javult a lakóházfelújítási és fenntartási tevékenység színvonala, de a fejlődés üteme nem kielégítő. Ma is sok a pazarlás, a tervszerűtlen, szervezetlen, rossz minőségű munka, nehézkes a lakók jogos panaszainak orvoslása. A városrészek rehabilitációjának csak a kezdetén vagyunk, a több mint ötszáz kijelölt tömbben a főváros lakosságának hozzávetőlegesen 20%-a él. E területen a helyzet az utóbbi időben tovább romlott, ami sem az ott lakó állampolgárok, sem az épületek állaga szempontjából nem tartható. E feladatok elvégzését gyorsítani kell. A közlekedés, a kommunális ellátás és a környezetvédelem helyzete Az elmúlt hat évben a főváros tömegközlekedése javult, e területen több jelentős intézkedésre és létesítmény átadására került sor. A metróvonalak építése során korszerűsödött a kapcsolódó felszíni közúthálózat, csomópont-és térrendezések valósultak meg. Befejeződött a közúti hidak felújítása, korszerűsítése. Észak-Budapest térségében a főváros történetének legnagyobb összehangolt közlekedési beruházása folyik. A főváros közúthálózata - főleg a város belső területein - túlterhelt. A Duna-hidak csúcsórákban nehezen járhatók, a belvárosban állandósultak a parkolási gondok. 7 9^