MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/98

A főváros jelentős szerepet játszik az agglomerációs övezet közlekedési ellátásában is. Az itt levő 43 település több mint felét BKV üzemeltetésű tömegközlekedési járművek kötik össze a fővárossal. A fővárosban folyó közterületi munkák rendje és szervezettsége valame­lyest javult, de még messze nem kielégítő. Hasonló a helyzet a köztisztaság területéri is. A távbeszélő ellátás az időközben végrehajtott fejlesztések ellenére nem javult, s ma már a gazdaság és az életkörülmények fejlesztését akadályozó tényező. Rendkívül magas, mintegy 214 ezer a telefonra várakozó magánszemélyek száma. Az elmúlt hat évben megvalósult közműfejlesztések elsősorban a tömeges lakásépítés­hez kapcsolódtak. Csökkentek az ellátatlan területek, javult a közüzemi szolgáltatások biz­tonsága. A főváros vízbázisának jelentős része az agglomerációs övezetben található, a környező települések egynegyedét pedig a budapesti hálózatról látják el ivóvízzel. A dél-pesti szennyvíztisztító megépítésével a biológiailag tisztított szennyvíz aránya 3-ról 7%-ra emelkedett, de ez még mindig minimális. A korszerű fűtéssel ellátott lakások szá­ma jelentősen emelkedett — meghaladja a 61%-ot —, a' földgázra való átállítás folytatódott. A főváros komplex energiagazdálkodási és fejlesztési tervének előkészítése a terveknek meg­felelően halad. A fővárosi fürdők színvonalát felújításokkal, rekonstrukciókkal, a szolgáltatások bőví­tésével fenn lehetett tartani. A főváros és az agglomerációs övezet közös problémája a kommunális és az ipari hulla­dékok elhelyezése. A főváros határain belüli szemétlerakóhelyek megteltek. Bár felépült az első szemétégető és hulladékhasznosító mű, az csak a hulladék felét képes feldolgozni. A közlekedés okozta zajártalom és levegőszennyezés csökkentésében nem tudtunk haladást elérni. Gyarapodott a városkörnyéki és a városon belüli zöldterület, de további nö­velése indokolt. Az üdülés és az idegenforgalom helyzete A főváros a nemzetközi idegenforgalom és a belföldi turizmus jellemző célterülete, az agglomerációs övezet pedig elsődlegesen a fővárosiak tartós és hétvégi üdülését, pihenését szolgáló sáv. A fővárosi idegenforgalom aránya az országoson belül tovább nőtt. A bevételek mintegy egyharmada a fővárosban realizálódik. 1978 óta nyolc új szálloda épült fel, amelyek a főváros szállodakapacitását mintegy 50%-kal növelték. A fővárosi szállodák kihasználtsága - már az új szállodák bevezetésének időszakában is — biztosított (1983: 66-75%). Az oktatás és a tudomány feltételeinek helyzete A közoktatás tárgyi feltételeinek megteremtésében a legnagyobb feladat az elmúlt öt évben több mint 40 ezerrel megnövekedett általános iskolai tanulólétszám elhelyezése volt. Az elmúlt évtizedben a szükségletektől elmaradó tanteremfejlesztés és felújítás 1980 óta számos konfliktust okozott, amelyek feloldására eredményes operatív intézkedések szü­lettek. Az iskoláskorú népesség növekedése ma már a középfokú oktatás területén is érezteti hatását, ezért 1985-ig mintegy 650 középiskolai tanterem felépítéséről kell gondoskodni. A közoktatás másik alapvető gondja a pedagógushiány, amely a következő években az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban okoz feszültséget. A megtett intézke­dések ellenére (speciális tagozatos, esti egyszakos képzés, óraadói foglalkoztatás, béremelés, lakásakció stb.) növekvő arányban szükséges a nyugdíjas pedagógusok, de még a képesítés nélküliek alkalmazása is.

Next

/
Thumbnails
Contents