MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-11-29 190. öe. - 1983_PB 190/31

- 2 Rabi elvtárs felvetette, hogy a bérpolitikai intézkedéseket nem tartja kizártnak, ám azok egyedül nem lehetnek alkalmasak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák megoldására. A vállalatok nem készülnek fel ma sem a munkaerőgondok jó ismeretében sem kellően ezeknek a problémáknak az áthidalására. Miután az ügy konkrét, a mi állásfoglalásunk és szándékunk lényegét szeretném nagyon világossá tenni. Nem valamiféle területi bérpótlékra gondolunk akkor amikor direkt rövid távú bérpolitikai intézkedések meghozatalát sürgetjük. Kétoldalú az irányitás és a vállalatok közötti konkrét megállapodásokra gondolunk, olyan megállapodásokra, amelyek feltételeket kötnek, feltételekhez kötik azokat az anyagi eszközöket, többletbéreket, amelyekkel elő lehet segiteni exportnövelést, importkiváltást és ez független attól, hogy ezek az akciók a fővárosban vagy vidéken bonyolithatók le. Sok budapesti példa miatt mondjuk, hogy ezektől eredmények várhatók, rövid távon 1984-ben is. Alapvető kérdés és úgyszólván valamennyi hozzászóló érintette, hogy azok az eszközök nem alakultak ki - Rabi elvtárs ugy fogalmazta, hogy ....annak a technikája nem alakult ki... hogyan lehet szocialista viszonyok között a magyar gazdaságban a szelekció negativ oldalát érvényre juttatni, hogyan lehet az alacsony hatéékonyságu tartósan veszteséges tevékenységeket megszüntetni vagy csökkenteni és az ott kötött tervezési tényezőket felszabadítani, mobilizálni. Ez kulcskérdés elvtársak. Ebből mi a politikai részt vállalhatjuk fel és határozhatjuk meg saját feladataink között. Ez nem kevés, hisz ennek a politikának kell olyan környezetet teremtenie,] olyan közvéleményt teremtenie, amely elviseli a nagy mozgást, amely lehetővé teszi azt ami az eddigi több mint 3 és fél évtizedes szocialista építésünk gyakorlatában úgyszólván még nem fordult elő, hogy megszűnjenek tevékenységek, hogy megszűnjenek vállalatok és az ott lekötöttt munkaerő és tőkék más területekre csoportasulnakak át. A szabályozásnak azokat a feltételeket kell megteremteni, amelyek lehetővé teszik ezeknek az akcióknak a technikai lebonyolítását. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Pártbizottság színe előtt is az Ipari Minisztérium vezetőinek és személy szerint Rabi elvtársnak is, hiszen óriási segítséget nyújtottak számunkra a ma tárgyalt napirend anyagának összeállításához, tapasztalatainak összegezéséhez. Békés Miklós elvtárs felveti, hogy határozottabb állásfoglalásra lenne szükség, mi az ami Budapesten fejlődjék a jövében az iparban, és mi az ami vidéken? Én azt gondolom elvtársak, hogy a Pártbizottság nem vállalhat ennél részletekbe menőbb konkrét állásfoglalást. Azt hiszem, hogy nem az a döntő kérdés, hogy az ipar egyes területei a fővárosban vagy vidéken fejlédjenek-e? A lényeg, hogy a hatékonyabb forma és az eredményesség döntse el a fejlődésnek a lehetőségeit.A hatékonyabb szervezeti forma, illetve a hatékonyabb tevékenység. A nagyobb eredményt hozó tevékenység. Éppen ezért tehát, azt az igényt, hogy határozzuk meg, hogy budapesti vagy vi3{