MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-04-07 172. öe. - 1981_PB 172/29

-4"•vtársak! U»^Q ^ lengyelországi helyzet változatlanul egyike a legsúlyosabb nemzetközi problémáknak. Központi Bizottság/Műi* decemberi ülése óta történtek ugyan bizonyos változások, lényegét tekintve azonban tovább tart a gazdasági, politikai, társadalmi válság. A feszültség tartós, s időnként, egy-egy lényeges probléma körül kritikus pontig éleződik.J így volt eiTTegutóbb a szabad szombatok bevezetése, az úgynevezett Falusi Szolidaritás törvényesítése, a felsőoktatási rend- ^ szer gyökeres átalakítása kérdésében, valamint az utóbbi *•*£&ftfe&V Bydgoszczban^^Stáé^dttlí események kapcsán is. A kormány és az üzemközi sztrájkbizottságok között 1980. őszén létrejött megállapodások előirányozták, hogy 1981-től t- ••""••• — áttérnek az ötnapos m

unkahétre

, de a bevezetés konkrét módozatairól széles körű konzultációk keretében egyeznek meg. A januári konfliktust közvetlenül az okozta, hogy a kormányzat, feltehetően a konzultáció eredménytelenségétől tartva, az ország gazdasági nehézségeire hivatkozva, bejelentette minden második szombat munkanappá nyilvánítását. A Szolidaritás viszont nem a megegyezés lehetőségét kereste, hanem széles körű sztrájkmozgalommal, a szombati munka bojkottjának meghirdetésével válaszolt, ami tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet. Vegülis - mint ismeretes - kompromisszumos megegyezés született, viszont ez kétségtelenül ártott a kormány tekintélyének. A falusi magángazdálkodók új érdekvédelmi szervezetének megalakulását a Szolidaritás Szakszervezet kezdeményezte, az elképzelést az egyház is felkarolta. Az úgynevezett Falusi Szolidaritás létrehozása és engedélyezése körül politikai ütközet bontakozott ki. A párt azért ellenezte az új szervezet létrehozását, mert az lényegében olyan politikai jellegű, J3