MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-04-07 172. öe. - 1981_PB 172/30

-*szervezett mozgalomként tevékenykedhetne, amely a magántulajdonosi érdekeket juttatná kifejezésre. Ez újabb komoly akadályt jelentene a mezőgazdaság szocialista viszonyai megteremtésének útjában, s tovább erősitené az egyház pozicióit a falusi lakosság körében. Végül ebben a kérdésben is felemás megoldás született. A Legfelső Biróság elutasította ugyan a mozgalom szakszervezetként történő bejegyzését, ez a döntés azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a magángazdálkodók olyan új érdekvédelmi szervezeteket hozzanak létre, amelyek fokozatosan kiszoríthatják a meglévő Mezőgazdasági Köröket. Az új szervezetek létrehozása gyakorlatilag meg is kezdődött, a Szolidaritás Szakszervezet pedig kinyilvánította készségét ezek integrálására saját szervezeteibe. Az elmúlt év ősze óta érzékelhető volt bizonyos feszültség az értelmiség és a diákság körében is. Ez év elejétől ez különösen élessé vált az egyetemeken és főiskolákon, amiben a hallgatók mellett jelentős szerepet játszottak az oktatók is. A követelések lényege az oktatás marxista tartalmának visszaszorítására, valamint az oktatási intézmények teljes autonómiájának megteremtésére, a diákönkormányzat jelentős kiszélesítésére és egy új, független, érdekvédelmi diákszervezet létrehozására, a meglévő, az egész ifjúságot átfogó Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációjának gyengítésére, összességében a párt irányító szerepének kiszorítására irányultak. A kormányzat a társadalmi feszültség fokozódásának elkerülése, az akkor már meghirdetett kilencven napos nyugalmi időszak érdekében lényegében elfogadta a követeléseket. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága feb-^ ruárban megtartott VTII. plénumának jelentóség

eabban van, hogy a korábbiakhoz képest határozottabban és konkrétabban körvonalazta a testület álláspontját az országban kialakult W