MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1977

1977-12-09 146. öe. - 1977_PB 146/17

-l^l ­a világpiaci árak változásával, de sokkal kisebb mértékben, mint ahogyan*az bekövetkezett. Ez nem a végrehajtás hibája. Jé lett volna elkerülni a tévedést. Hasonlóképpen tévedés a központi tervezés és irányitás részéről az is, ahogyan megítéltük a válla­latok pénzügyi helyzetét. Egyikünknek sem lett igaza, sem a kor­mány, sem a vállalatnak nem lett igaza, ebből a tévedésből nem a költségvetés profitált. Ez átvezet a harmadik kérdéshez, a beru­házásokhoz, ahol többek között kicsapódott és megjelent ennek a tévedésnek bizonyos következménye. Ez az ami a központi irányí­táshoz tartozik és nekünk a megfelelő tanulságokat le kell von­nunk. A végrehajtásban is probléma, - Molnár elvtárssal beszél­gettünk, most járt több külföldi országban, NSZK-ban, Svájcban ­ahol érdekeltek vagyunk export végrehajtását illetően és itt nagy lehetőségeink vannak. Az exportrealizálás feltétele a minőség és a pontos szállitás. Ezen a téren kifogásolhatóan elnéző a maga­tartásunk önmagunkkal szemben és a vállalatokkal szemben, komoly veszteséget okoz a cserearány romlásban, hogy a megállapodásokban kikötött minőségek, szállitási határidőt nem tartjuk, a tőkésnek a mai helyzetben az első reagálása az, hogy 2o %-kal le az árból, és akkor még ez a jobbik eset, mert sokesetben a szerződést fel­bontják, a szerződés folytatására nem tartanak igényt. Hasonló képpen elmondhatjuk a beruházások területéről is, azok is szépen elhangzottak, ugyancsak a munkaerőgazdálkodással összefüggő kér­dése. Ugy helyes és ugy igazságos, ha közösen keressük azokat a pontokat, ahol a munkajavitását előtérbe helyezzük, ebben meg­keressük a kormányzat feladatait, de természetes folytatásaként a végrehajtásban is mindazokat az eszközöket, amelyek a helyze­ten változtatni tudnak. Cserearány-romlásra visszatérve a terv­számolt egy cserearány romlással, de nagyobb következett be. Ebben az évben 14o millió dollár a cserearány romlás, nem téved­nek az elvtársak..ha negyvennel beszorozzák ezt a tételt, ez ön­magában több, mrn? az 1977 évben az életszinvonalt növelő intéz­kedésekre forditottunk. 1977-ben négy és félmilliárd forintot for­dítottunk, az 14to millió dollár fölé megy az 5 milliárd forintnak, tehát ilyen nagyságrendeket okoznak nekünk ezek a veszteségek, a­melyek annyiban megmásiihatatlanok, hogy az árarányokat nem tud­juk megváltoztatni, ami a világpiacon kialakult. Ebben a struktú­rában kell exportálnunk olyan minőségben, olyan áron, ahol ezek a veszteségek megtérülnek. Ez az értelme annak a Központi Bizott­sági határozatnak, amire itt hivatkozás történt /okt.2o-i határo­zat/. 1978 évi terv fő jellemzője az, hogy azt a gazdaságpoliti­kát folytatja tovább, amit az V.ötéves tervben kialakítottunk 1978-ra nem az fő jelszavunk, hogy gyorsitgunk, ós pótoljunk a lemaradásból, hanem egy normál növekedési tempóra tegyük át a hangsúlyt. A munka minőségi követelményeit helyezzük előtérbe és határozzuk meg a tennivalókat. Minden szinten megoldást kell kapjunk, hogy az 1978 évi tervben foglalt célkitűzéseket telje­sitgük. Az 1978 évi tervnek is vannak feszültségi pontjai. Leg­kiemeltebb helyet a mezőgazdasági előirányzat kapta. Vannak most is feszültségek, ilyenek a tőkés export-import arányának terve­zete. A tőkés világban 1978-ban sem várható valami fellendülés, az ideihez hasonló esetleg némileg rosszabb és nehezebb piaci hely­zetb&ikell elérni célkitűzéseinket. Külkereskedelmünk nagyságrend­je előnyt is jelent és nagyobb mozgékonyságot irányoz elő és ezt ki kell használni. Gyorsabbanak kell lennünk a döntésekben és a feladatok megvalósításában. Az a lényeg, hogy jobban ki tudjuk használni a tőkés piac lehetőségeit. /?

Next

/
Thumbnails
Contents