MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1973

1973-04-20 114. öe. - 1973_PB 114/44

- 15 sem/, hanem a szocialista fejlődés érdeke, össztársadalmi érdek, tehát a parasztság érdeke is. Belpolitikai helyzetünket értékelve tehát elmondhatjuk azt is, hogy az elmúlt hónapokban tovább erősödött társadalmi rendünk alapja, a munkás-paraszt szövetség. Az értelmiség döntő többsége és főként hangadó része ezúttal is pontosan lemérte és megértette az intézkedéseket. Ugyanakkor azt is látja, hogy a párt értelmiségi politikája a novemberi határozatok fényében is töretlen, s amikor a határozatok a munka hatékonyabbá tételét, a munkásosztály érdekeltségének növelését a termelésben, fokozottabb részvételét a döntésekben célozzák, az közvetlenül visszahat az egész társadalom életszínvonalának, életkörülményeinek további javulására, a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Az értelmiség munkakedyének, kezdeményező-készségének, politikai aktivitásának az elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése összefügg azzal is, hogy az értelmiségiek megértették: a társadalmi igazságtalanságok, a jogtalanul szerzett jövedelmek, az önzés, az individualizmus elleni harc fokozása, az értelmiség nagy többségének is érdeke. Megértéssel találkozott a párt novemberi állásfoglalása a kispolgárság köreiben is. A kispolgárság érzi, tudja, hogy a szocializmus, a munkáshatalom megfelelő társadalmi biztonságot nyújt számária, s a különböző visszásságok - elsősorban a jogtalanul szerzett túlzott jövedelmek - elleni harc nem irányul a kispolgárok becsületesen dolgozó nagy többsége ellen. összegezve az elhangzottakat ^megállapíthatjuk, hogy társadalmunk alapvető osztályai és főbb rétegei egyetértéssel fogadták a Központi Bizottság novemberi határozatát, s belpolitikai helyzetünket alapvetően ez a tény határozza meg. Ugyanakkor illúzió volna azt hinni, hogy a novemberi határozattal egy csapásra megszűntek a Központi Bizottság ülése előtti viták és problémák. Vannak néhányan, akik figyelmen kivül hagyják, hogy minden szempontból - tehát mind a társadalmi igazságosság, mind a politikai szükségletek szempontjából - most a munkásosztály alapvető tömegének életszínvonalát kellett emelni, s a munkás béremelés után azonnal ujabb "feszültségek" keletkezéséről kezdtek