MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/52

Po Nincs egvensuly a munkaerőigények és a munkerőkinálat között. Szerintem nem csak a beruházások nál, de itt is egyensúlyt kell teremteni. Nekünk nem lehet alvetően a célunk, hogy uj munkahelyeket létesítsünk, hanem az kell legyen a cél - elsősorban az ipar területéről szólva -, hogy a meglevő munkahelyeket az eddginél jobban és észszerűbben használjuk ki. Amikor modern termeloberendezéseinket nem tudjuk kihasználni egyes üzemekben - a nehéziparban ugyanúgy mint a kohó és gépiparban -, mégis létesitünk, beruházunk, fejlesztünk és nem számolunk azzal, hog/ ezeket a termelőberendezéseket nem tudjuk hatékonyan kihasználni. Azt hiszem a szaktárcáknak és minisztériumoknak e tekintetben körültekintőbben kellene gazdáik odniuk. Végül arról akarok szólni, hogy ne gitélésem szerint a gazdaságirányítási rendszerben az ellenőrzés nem megoldott. Ugy van ez, hogy a vállalati önállóság - helyesen - fejlődőben van, de a központi akarat a befolyásolás, amelyet a mechanizmus is célul tűzött ki, az valóságban mint kontroll nem érvéwcyesül megfelelően. Olyan ritka mint a fehér holló a gazdasági életünkben, hogy felelősségrevonás következnék be ott, ahol tények bizonyítják, hogy a gazdaságtalan termelésnek a rossz vezetés az oka. Napjainkban a legtöbb esetben az ejnye-ejnyén kivül semmi sem történik. Tehát az eddiginél nagyobb ellenőrzést kellene biztosítani, s ahol indokolt több segítséget adjanak, vagy határozottabban kell fellépni, ahol ez szükséges, A felelősség kérdése ugyanis eáy sor területen szerintem nincs biztosítva. Az az igazság, hogy a gazdasági életben meglevő lazaságokat nem a mechanizmus hozta magával. Megítélésem szerint itt valami tévedés van. Ugyanis a nagyon szoros tervutasításos rendszerben is küzdöttünk és kínlódtunk nem egy esetben a helytelefa és rossz gazdálkodással, a felelőtlenséggel, a nemtörődömséggel, hanyagsából eredő károkozással. De akkor át lehetett ezt a felelősséget hárítani, mert tervutasításként kapták a feladatokat, hozzá a létszámot, a pénzt és a dolog el volt intézve. Most ezek a problémák jobban láthatók, bár szerintem az a helyzet, hog;/ sok még a dotált vállalat, sok a dotáció, a kibúvó napjainkban is, nem jók a jöveldemszabályozás ösztönzői - mondják stb. A f elelősséget tehát minden területen növelni kelL Másk ülönben egyre nehezebb lesz eredményesen dolgozni. Hiszen munkaerő utánpótlásra a fővárosban nem számithatunk sem jelenleg, sem a jövőre nézve, ezért az eddiginél is okosabban, átgondoltabban és tervszerűbben kell gazdálkodni. Ribánszky Róbert elvtárs: A beszámolóban és Kádár elvtárs felszólalásában foglaltakkal egyetértek. Már a kerületi PB-ok ülésén tapasztalhattuk, hogy rendkívül jó kezdeményezés volt a Budapesti Párt VB. részéről, hogy a Kongreszszus óta eltelt időszak tevékenységét értékeljük, mutassuk meg, mit értünk el és természetesen vegyük bírálat alá a fogyatékosságokat, Igazán ugy érzem, a mia tanácskozás nagyjelentőségű a tekintetben, J^ogy ezt a folyamatot szintén értékelje, összesitse. Ugy érzem nagyon sokat adott nekem a mai tanácskozás, sok olyan problémára nehézségre adott választ, amivel az elmúlt hónapokban küzdöttem . Politikánk a párttagsággal, a pártonk ivüliekkel történő szüntelen és állandó kapcsolatban, eszmecserében, vitában és olykor ütközésekben valósul meg. A párttagok is és a oártonkivüliek is figyelik a pártvezetés, a párt vezetőszerveinek és ezen belül a középirányitó szerveknek a munkáját is és hadd mondom meg, olykor talán igyekeznek előre Ő*-