MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/43

hl- 4t> ben nem ugy állunk, ahogy az szükséges lenne. Ilyen az, hogy Magyarország sok f ontos dologban a negatív rekorderek közé tartozik. Nem egy, hanem sok fontos dologban, az európai meg világstatisztikában elöl jár a negatív dolgokban. Mire gondolok? A népesedési aranyszám alacsony, a születések száma is alacsony. A házasságkötések viszonylag alacsony száma, a válások viszonylag magas száma. Azután az öngyilkosságok viszonylag magas száma. Az elhalálozási arányszám eddig jó volt, az utóbbi kát-három évben romlik. Kb. ezek azok az életbevágó dolgok, amelyekben a mi országunk a negatív rekordek közé tartozik - azt hiszem, egészen pontosan s tudományosan még ki nem elemzett különböző okok együtthatásaként, így laikusként hozzászólva azt lehet mondani, hogy ennek történelmi okai voltak és vannak, társadalmi okai vannak, szerepet játszanak anyagi okok és még neg-edikként szeretném hangsúllyal említeni, hog szemléleti, közfelfogásbeli okok is szerepet játszanak. Ha azt mondom történelem, akkor nem akarom magát a történelmi okot boncolni, nem is tudnám megfelelően, de a régi ismert statisztikák szerint is bizonyos nemtudott okok miát Ausztria-Magyarország volt az élen az öngyilkossági statisztikában és ez 50-60-70 évvel ezelőtt is így volt. Társadalmi alatt érteni kell mindazokat a dolgokat, amelyeken a magyar társadalom végigment. Nemt udom hol kezdjük 1914-től, de miindlg jutott valami. Es ez^k között - meg kell mondani őszintén - a szocialista forradalom megjelenése és győzelme is a társadalom megrázkódtatásával járt anélkül, nem ment, mint a történelem tapasztalata bizonyítja, a társadalom gyökeres átrétegeződését jelenti ez, ami kihat ilyen területen is. Néha egész hatalmas osztályok vannak, aijol eltűnik az anyagi bázis, politikai ellentét, disszidálás, öngyilkosság, minden adódik ilyen viszonyok között. És a szocialista forradalom normális előrehaladása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az azzal járó társadalmi hullámzás is kihat a születési arányszámra, a házasságkötésre. Azután olyasmi is szerepet játszik, hogy maga a szocialista forradalom magával hozta - lehet, hogy a házassági intézmény egyébként is kicsit kritikus helyzetben van, a nyugatnak nincs semmi dicsekedni valója, de a szocializmts feltéenül hozzá adja, hog/ az anyagi kényszerítő ok tömegméretekben eltűnt. Nem lehet 800 holdhoz jutni nősüléssel, vagy fordítva, egész mása helyzet. Ez is bizonyos mértékig lázit, megsz; inik az eltéphetetlen anyagi függőség. A szemlélet dolgozában is rosszul állunk. Lehet, hogy azért, mert nem megfelelően foglalkozott e kérdésekkel a párt, amin elsősorban komoly, tudományos munkát értek. Azután lehet beszélni a társadalmi vonatkozásba tartozó részről. Nálunk a házassághoz a legjobb filozófusok szólnak hozzá, mint Heller Ágoston. Lehet, hogy elavult. Ő a legkevésbé tudja, én azért említem, mert pártunknak vannak kötelességei, amelyektől soha nem szabadul meg. A munkásosztály távlati céljait és napi érdekeit egyformán kell képviselni. Ha kibővítjük, hogy pártunk a társadalom vezető ereje, akkor erre is vonatkozik, hogy távlati jövőjét és napi érdekét is képviselni kell a dolgozóknak. Holnap nem kell semmit tennie a Budapesti Pártbizottságnak /derültség/ nehogy félreértsenek. Azért mindfcg mondjuk, hogy bizonyos reformot meg mást k épzelnek az emberek, kevesebb az áldozatkészség, most még a munkásember is nem azt kérdezi, hogy ettől épülóe a szocializmus, hanem hogy mit fi-