MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/41

36 már, hogy 4 éves gyermekeket tudományos alapon kell képezni: most már itt tartunk, most már igy beszélnek, hogy most már ez a súlyponti kérdés. Mondom, én laikus létemre, hogy valamit kell csinálni az elemiknél, meg a középiskoláknál, meg még a főiskoláknál persze ezzel, azzal is kell foglalkozni. De mindebben a kérdésben, még a sz» elemi értelmében vett várofejlesztésben is azért nagyon nagy a fejlődés és az előrehaladás. Itt persze a súlyát a dolognak, aki egy számot néz, tényleg megt tudja állapítani. Igaz, és változatlan, hogy nagy ügy a lakás, az óvodai férőhely, a közlekedés, amely szerintem máris vetekszik a lakáskérdéssel, és lehet, hogy egy idő múlva ez lesz a nagyobb, és nem is sok idő múlva. Már csak abban az értelemben is, hogy most^ Budapesten a lakásigénylők száma 93.000 körül van, de a közlekedésé tol szenvedők száma lehet hogy 600.000 körül van. Már ez is egy arányt mutet, hogy itt milyen kérdésekről van szó.A. nagy előrehaladás közben most már ott tartunk, hogy lasssn a gépkocsi-tulajdonosok is éppen ugy nyögnek, mint akiknek nincs gépkocsijuk, majdnem olyan nehezen k özlekednek, mint mi, akik kárörvendve járunk, de azért nem jó hogy ez igy van. Gépkocsit persze tudunk behozni, azért valahogy csak növekszik a kínálat, de az egyéb feltételeket nem tudjuk abban az arányban biztosítani, ahogy - mondjuk - a személygképkocsik számának növelésére most már lehetőség van, azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az autózáshoz, ha csak nem akarjuk, hogy a járdán járnak a kocsik. Éppen csak utalok igy rá, s ugy értem, hogy ezekről beszéljenek a budapesti pártszervezeteink, a politikai munkába is beleértve a boidapesti pártszervezetet, a politikai felvilágosító munkáját, a termelési munkáját, s a kulturális és tudományos tevékenységét, amelynek a lényege még akkor is, ha konkrétan a X.Kongresszus határozatainak végrehajtásához viszonyítom, szerintem feltótlenül és abszolúte pozitív, minden ismert nehézség és probléma ellenére. Merem állítani, egyszer már emiitettem ezt a kérdést, hogy ez nagyon széles körű megítélés. Ezt népünk maga is tartja, annak ellenére, hog/ nem kiabáljak az utcasarkon, hogy jaj de jó - nem tudom én - az előrehaladás itt vagy ott, de becsülik, határozottan értékelik és pozitívnak tartjak erőfeszítéseinket, eredményeinket. Látjuk, hogy ugyanilyen az értékelés a szocialista országok részéről is. Általában nyugodtan mondhatom, s nagyon sok nyomós ok miatt, hogy nyugat európai kommunista testvérpártok is nagyra értékelik a magyar párt erőfeszítéseit, főleg olyan kérdésekben, amelyek őket közvetlenebbül érintik - szocialista demokrácia és más hasonló dolgok - és a kapitalista nyugat részéről is ezt kell mondani, habár ők is másképp fejezik ki magukat, de tulajdonképpen ők is értékelik az eredményeinket, mert lehet, hogy az eszközöket soha az életben nem fogják dicsérni, de magát a tényt tudomást!evettek, hogy a magyar párt, a magyar kommunisták, a magyar munkásosztály megvívta a maga önálló harcát az ellenforradalommal a /^hatalomért. Ezt mint tényt odaírták már a megfelelő oldalra, s e szerint is politizálnak, a propagandájukat is igy folytatják. Ugyanígy tudomásul veszik, és egy saiitát nem találják amibe beleköthetnének. Amásik hatalmas eredmény: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban teljesen széleskörű és e gyértelmü a megítélés a szocialista országok részéről, s a nyugati, még az ellenséges közvélemény részéről is, ami ug jelentkezik, hogy már a legellenségesebb USA-adóknál, a Szabad Európánál belső rendelkezések vannak, hogy a tsz-t, mint olyant nem szabad támadni, mert ez nem észszerű, ez őket nem teszi népszerűvé Magyarországon, hanem ezt és ezt kell kö\ A/