MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972
1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/24
-kikerülnek, milyen állapotban vannak. Ha azt nézzük, hogy milyen a mi alsófoku, középfokú oktatási rendszerünk, akkor sajnos azttt lehet megállapítani, hogy nem ösztönöz eléggé a népgazdasági érdekekkel, szükségletekkel Összhangban álló fizikai munka becsületére. Ha azt vizsgáljuk, hogy azok a fiatalok, akik már elértek ahhoz, hogy valamilyen élethivatás felől, pályaválasztás felől dömtenek, nagyon kis százalékban választjeik életcélul a fizikai munkát. Már pedig a mi gazdaságunk szerkezete azt igényli, ho^y többségében mégis az alkotó, teremtő fizikai munkába jussanak az emberek. Arra vonatkozólag, Hogy ez mennyire igy van, hadd mondjam el - és a mi propaganda szerveink is milyen rosszul tájolnak mit mutatott 2 évvel ezelőtt a Szakmai Ifjú Mestere vetélkedő. Az ember megcsodálhatta, hogy a mai ifjúságban milyen nagyszerű értékek vannak, közöttük milyen tehetséges emberek vannak. De miért kell azt bizonyítani, hogy a nagyszerű értékek, emberek érvényesülésének módja az, hogy technikus, vagy mérnök lesz? Miért nem lehet azt bizonyitani, hogy a fizikai munka területén is van értéke, becsülete a munkának. Mert a gyakorlatban meg lehet állapitani - ós ezt szamokkal is tudom igazolni, - hogy ezeknek csak egy része lesz igazánk jó középszintű, vagy felső szintű vezető. De nézzük meg az egyetemi oktatást. Ma a reformok korában élünk, ha a számokat vizsgáljuk, ugy tűnik, hog. az a szakadék, ami a fejlett ipari államok és köztünk van, egyre kisebb lesz, kisebb kell hogy legyen. Hadd igazoljam ezt néhány számmal. Haazt anézzük, hogy Magyarországon kutatással és fejlesztéssel mennyien foglalkoznak és milyen költséget fordítunk erre, akkor a következő képet kapjuk: - egy-két nagy ipari állammal összehasonlítva: Franciaországban pl: a vállalatok árbevételének 2,17 %-át forditják kutatásra, fejlesztésre. A NSZK-ban 1,91 %-át, Magyarországon 1,92 %-át forditják az árbevételnek kutatásra, fejlesztésre. Ha azt vizsgáljuk, hogv 10 ezer lakos közül hány foglalkozik kutatással es fejlesztéssel, azt tapasztalhatjuk, hogy Franciaországban 10 ezer lakos közül 37,2, az NSZK-ban 35,9, Magyarországon 43,3 %. foglalkozik kutatással és fejlesztéssel. Tehát - meg kell mondani -, hogy előnyösebb helyzetben vagyunk mind ráfordítások, mind azemberi alkotó értékei tekintetében. Hogy mégsem következik be az ezekből a szamokból következő hatás, azt véleményem szerint két körülmény akadályozza. Azegyik maga az oktatás rendszere, a másik ezeknek az alkotó embereknek a gazdaságban való felhasználása. Kicsit rámutat erre a hibás felfogásra az, ho ö y ha azt nézzük hogy egy felsőfokú szakemberre hány középfokú, vagy hány ipari munkái jut. Itt már rémisztően ros3Z az arány, mert azt lehet tapasztalni, hogy lényegesen kevesebb középfokú, vagy szakember jut egy-egy fel-" 3Őfoku végzettségű emberre, mint ezekben a fejlett ipari"államokban. Az is érdekes képet mutat, hány £-ot adnak a kutatás fejlesztésére a fejlett ipari államok vállalati szférájában és hány százalék ez nálunk. A fejlett ipari országokban 60 és több M
