MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972
1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/52
- 15 Az arányok még rosszabbak, ha külön a fizikai dolgozók javaslatait vizsgáljuk. Ez gyakori konfliktusok forrása, ami elkerülhető, ha a vezetők válaszolnak a dolgozók kérdéseire ós indokolják döntéseiket. A dolgozók tapasztalják, ha panasszal fordulnak a vezetőkhöz, vagy pártrendezvényeken bírálnak, oem veszik olyan komolyan, mint amikor üzemen kivüli szervekhez - a párt felső szerveihez, TV-hez., " rádióhoz stb. - küldik el észrevételeiket. Mindezek következtében felerősödtek olyan nézetek is, amelyek a dolgozók és a vezetők közti valóságos ellentmondást fejezik ki, de felnagyítottan; "a vezetők elszakadnak a munkásoktól, nem ismerik, nem értik meg azok gondjait, problémáit, akikkel együtt dolgoztak?'; r, a dolgozóktól elszakadt, uj felső tízezer alakult ki, akiknek életmódja - mivel nagyok a bérkülönbségek - hasonlit a régi társadalom uralkodó osztályáéhoz". Az uj osztály hamis koncepciója - ha nem is a teoretikus megfogalmazásban - de helyenként él a közgondolkodásban. Gyakori, hogy a vezetők nem szívesen fogadják el a dolgozók kritikai észrevételeit, megsértődnek. Helyenként a dolgozók is renitensként tartják számon a kezdeményezőt, véleményt bátran megmondó embert, akinek ebből csak kellemetlensége lehet. Veszélyesen terjed az a szemlélet, hogy a birálat a dolgozók és vezetők szembekerülését és konfliktusát okozza, !, ezért jobb ha különösen a dolgozók elkerülik, mert végső soron nem a munkáskollektiva, hanem a vezető véleménye győz : '. Szert az üzemek életében a személyeknek tulajdonítanak nagyobb szerepet a kollektívákkal /munkás, párt, szakszervezeti kollektivák/ szemben. A személyek szerepében a fontosságbeli sorrendet a dolgozók többsége a következőkben lát.ia: igazgató, párttitkár, egyéb gazdasági vezető,, szakszervezeti titkár, KISZ titkár. A gondolkodásban csak esetenként jelenik meg a munkahely demokratikus légkörének alakitásában betöltött különböző kollektivák szerepe, bár a dolgozók igénylik ezek szerepének növelését. Kiemelkedik, a párt és szakszervezeti kollektiva, vele szemben nagyobb követelményt fogalmaznak meg: a pártszervezet foglalkozzon többet és jobban a munkahelyi légkör fejlesztésével, a munkások, a vezetők politikai nevelésével; a szakszervezet képviselje határozottabban a dolgozók 5Z
