MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/31

4%­SZÉKELY TIBOR elvtárs; Az ifjúság nevelésének kérdései. Az elő­terjesztett anyagban szerepel, hogy fiatalságunk pártunk politikáját túlnyomórészt magáénak valja. Egyáltalán ho­gyan közelitsük és mit értünk ezalatt? Az ifjúságunk meg­tanult sok dolgot ami a marxizmus-leninizmushoz közel áll, de ha közelebbről nézzük, hogy mennyiben vallja magáénak, milyen az érzelmi valósága, a hétköznapok egyszerűségében mennyire áll ki érte, akkor nem ilyen egyszerű a válasz. Nem lehetünk megelégedve az ifjúság nevelése terén végzett munkánkkal. Az anyagban azt irjuk, hogy többet kell velük foglalkozni. Az ifjúságra az egész társadalom hat, persze azt is figyelembe kell venni, hogy nem olyan mértéktartó mint a felnőtt társadalom. A társadalmi hatásokat az ifjúság felé nemcsak a pártnak és a KISZ-nek kell eljuttatni és nemcsak ebben az értelem­ben kell eljuttatni. Van olyan iskola is ahol a párt segít­ségével tudnak csak a szocialista magatartásra és közgon­dolkodásra hatni. A KISZ önmagában, de még a párt segít­ségével sem képes végrehajtani ezt a feladatot ha az isko­la, a pedagógusok együttes összefogása nincs meg. Az a vé­leményem, hogy mindenkinek össze kell fognia annak érdeké­ben, hogy ne pusztán vitákat rendezzünk, hanem próbáljuk az ifjúságot hozzászoktatni a közösségi élethez. Az oktatás felülvizsgálatától sokat várt a társadalom. Az iskolai reform hármas célkitűzése végül is leszűkült és a szocialista nevelési hatások intenziv kialakitása csorbát szenvedett. Ami megvalósult az az uj tankönyv, tanterv. Az általános és a középiskolákban a közgondolkodás kérdése hiányzik. A párt ifjúságpolitikai határozata konzekvenciáját a párt­nak ki kellene dolgoznia, határozatokat hozni, amelyeket végre is kell hajtani, hogy a nevelők felé is lehessen hat­ni, hogy ne egy értekezlet határozataként lépjenek előre, hanem a mindennapi életbe és munkába vigyék bele. A minisztérium tevékenysége is inkább a szervezeti, vezeté­si, bér, munkaerő stb. problémákra terjed, de hogy mi az amit meg kell szervezni az nem szerepel. Ahogy partunk életében, a sajtóban és különböző fórumokon mind több szó esik a szocialista közgondolkodás negatívu­mairól, tehát látják, hogy foglalkoznak ezzel a problémá­val, ez megnyugtatja a tömegeket, de ha hosszú távon csak szó esik és az agitációs munka mellett nem tudjuk elérni, hogy lépésről lépésre bizonyos problémákat megoldjuk, ak­kor csak ugy veszik, hogy meg akarjuk őket nyugtatni. Meg kell nézni, hogy mi az amit párton belül és mi az amit párton kivül, a párttagoktól és pártonkívüliéktől, a veze­tőktől és a szélesebb dolgozó tömegektől el lehet várni a szocialista közgondolkodás fejlesztése terén. n/

Next

/
Thumbnails
Contents