MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/22

dr. KURUGZ IMRE elvtárs: Az előterjesztett anyag az Agit.prop. Bizottság által készült. Az anyag szerkezetével, megál­lapításaival egyetértek, sok oldalról igyekszik megköze­líteni a problémákat, kerüli az egyszerűsítést. A szocialista közgondolkodás fejlődő tendenciájú, mely fo­kozatosan erősödik, azonban sok ellentmondás van. Tehát felfoghatjuk köznapi gondolkodás hatásának mint meghatá­rozást. A szocialista közgondolkodásnál helyes és helyte­len dolgok adódnak. Az elméleti, tudati formálás tudomá­nyos szintjével alakitsuk a közgondolkodást. Ne csak be­folyásoljuk a társadalmi tudat gondolatát eszmei oldalról, hanem a társadalmi lét formálásának és alakulásának tu­datra hatása megfelelő legyen. Ma a közgondolkodásban a pozitiv tendenciák mellett hely­telen nézet vagy kedvezőtlen iritálási tényező van. Okok: egyrészt a X. Pártkongresszus előtt sokat elhangzott, hogy politikánk helyes, helyes az elvi politika, ugyanakkor a végrehajtás szférájában gyengeségek van­nak. a másik: van bizonyos adóságunk és gyengeségünk az objektív folyamatok elméleti feldolgozása frontján. Ez is bizonytalanságot eredményez. a harmadik tényező: a régi beidegződések visszahúzó hatása. végül: propagandánk, nevelő munkánk hatékonyságának gyengeségei. A mi véleményünk szerint különféle szférában miben jelent­kezik a negativ hatás? Nézzük a gazdasági szférában: az uj mechanizmus bevezetésével nagyot léptünk előre a közgazda­sági fejlemények szintjén, de ma is a dolgozók egyrésze a létén keresztül érzékeli; hogyan alakultak a munkabérek, a munkaviszonyok és az árak, stb. Az elméleti gyengeséget többek között arra értem, hogy az érdekszférák kimunkálásai egyéni és társadalmi érdek össz­hangjára, másrészt a személyi érdekeket illetően az anya­gi érdekeltségre. A mechanizmusnak érdeme, hogy objektivi­tását mélyebben feltárta, letépte a szubjektivizmus fáty­lát, azonban elméletileg nem eléggé kidolgozott és a Kong­resszus sem tudott erre felkészülni. Amig ez nem egyértel­mű a vezetők számára sem, addig eléggé él a régi beidegző­dés. Ma a kérdések bonyolultabban jelentkeznek. Az érdek szférát illetően az egyéni jövedelem: a munka sze­rinti elosztás szocialista elve a párttagságon belül egyér­telmü és ez ismert. Azonban e kérdéssel kapcsolatban is sok probléma merül fel. Pl. hogy különböző egyszerű munkakörök megfelelően vannak e dijazva vagy nincsenek. Az objektiv törvényszerűségek szub­jektív megfogalmazása a bérpolitikánknak, mely iritáló té­nyező. A vezető munkakörök differenciálásánál viszont felmerül, hogy nem húztuk e tul szélesre a skálát? Ha jobban bonyolitjuk, akkor bizonyos összehasonlítás fel­merül az állami és politikai vezetők szférájában is. Itt is hat a régi beidegződés. Vita van a differenciálásnál, hogy helyes e vagy sem. A közvélemény egy részét nem elégiti ki a jelenlegi differenciálás, nem eléggé széles skálájú a be­osztott munkaköröknél és itt kellene előbbre lépni. 3X

Next

/
Thumbnails
Contents