MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972
1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/7
-íNéhány szemléleti, magatartásbeli kérdésről. 60-as évek második viszonyok teljesebb kifejeződése jellemzi. Ebben a szakaszban, a hagyománya magatartások és szabályok fellazultak, uj viselkedési módok keletkeztek. Világosan fellelhető a közérdektől elforduló, anyagias, önző, harácsoló magatartás terjedése és ezzel párhuza mosan a kezdeóményező, a termelést magasabb szintre emelő, az önálló gondolkodást megvalósító cselekvések sorozata. Van azonban egy olyan rétege is társadalmunknak, amelyik nem tartozik az emiitett magatartásúak egyik csoportjához sem, de társadalom -veszélyessége nagy, a figyelmet kevéssé forditunk rá, mert mint hibás nézet a felszínen nem nagyon jelentkezik. Nagyon sokan vannak, akiknek az az életszemlélete, hogy semmit sem tenni veszélytelenebb, mint kezdeményezéssel vállalni az esetleges kudarcot. Vagy nem szólni, nem lesz baj, nem vállalja a kritikával járó felelősséget. Ez egy sajátságos önbiztositás, ami az illető akaratától, tudatától függetlenül egyfajta karrierizmusnak nevezhető. Különösen veszélyes ez a nézet akkor, ha az illető kisebb, vagy nagyobb kollektivek vezetője, ráadásul még kommunistának is tartja magát. Sokszor ismételtük már, de nem árt újból hangsúlyozni, hogy kommunista az, aki minden eredményt kiindulópontnak tekint és ujabb, magasabb célok érdekében. Ezért az egész tömegpropagandában és agitációnkban sokkal nagyobb hangsulylyal kell kezelni és példaképnek állitani a kezdeményező, a jobb, a tökéletesebb érdekében kockázatot vállaló dolgozót, vagy dolgozó kollektivát. Ez a magatartás van szinkronban a gazdasági mechanizmus reformjának szellemével is és társadalmunk dinamikus fejlődésének alapvető feltétele. Jobban kell ostorozni azt, aki kispolgári nyugalomból, kényelmességből, vagy helyezkedésből fél a kezdeményezéstől, aki nem vállalja a harcot az újért, az előremutatóért. Nem lehet egyetérteni azzal a szemlélettel, amely be akarja épiteni a szocialista gondokkod-sba az olyan elemeket, amely rendszerünktől idegen és valamiféle kettős magatartást szentesit. Nem veszi előre ügyünket az olyan szemlélet sem, amely valós problémáink felnagyításában, pesszmista türelmetlenségben jelentkezik. ~Z
