MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-04-24 108. öe. - 1972_PB 108/8

' -fi. 2./ Az előterjesztésben részletesen foglalkozunk a munkásosztállyal, az értelmiséggel, az ifjúsággal. Engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben is kitérjek az ifjúság kérdésére. Az általános megállapitás az ifjúságra is érvényes. Ugy izéljük meg, hogy a budapesti ifjúság ösazgondolkodáaa alapjában pozitiv, közéleti érdeklődése élénk. Ugyanakkor sok a zavaros nézet közöttük. Ezeknek a kisugárzása tekintélyes ifjúsági rétegre van hatással. E nézetek jellegzetessége, hogy kispolgári töltésiiek. Nem lehetünk elégedettek az ifjúság közötti eszmei-politikai nevelőmunkával, sőt néhány jelenség külön figyelmeztet arra, hogy az eszmei-politikai tevékenységünkben, sokkal nagyobb figyelmet kell forditani az ifjúságra. Mi rendszeresen hivatkozunk arra, hogy konszolidált helyzetben vagyunk, hogy társadalmunk az ellenforradalmat követő több mint másfél évtizedben nyugodt, kiegyensúlyozott, konszolidált állapotban van. Nem fordítottunk elég figyelmet arra, - pedig ez tén y - hogy az ifjúság soha nem konszolidálódik. A fiatalokat mindig újból és újból be kell kapcsolni a társadalmi életbe, mert mindig ujabb és ujabb korosztályok lépnek be a régiek helyébe. Ezért az ifjúság közötti munkának állandónak és a fejlődésnek megfelelően, mindig megujulónak kell lennie. A fiatalok kevésbé éa felszinesen ismerik a marxizmust. Sikki közöttük az uj utak keresése. Az újnak tűnő elméletek iránt fogékonyak. Sok hatás éri őket: a TV, rádió, sajtó nap mint nap hozza, hogy mindenütt forrong az ifjúság. Azt látják a képernyőn, hogy Cipruson, az Egyesült Államokban, Angliában, Nyugatnémetországban, Olaszországban fiatalok mennek a tüntetők élvonalában. Eljutnak hozzájuk a nyugati "uj" baloldali nézetek és elméletek, néhány felnőtt zavaros nézete és tudatos ellenséges törekvések ia. Ha ehhez hozzátesszük fejlődésünk ellentmondásait, és munkánk gyengeségeit, akkor egyáltalán nem szabad azon csodálkozni, ha sok a téves nézet és szemlélet az ifjúság körében. A március 15-i események után lezajlott viták jelzik, hogy még olyan alapvető kérdésben ia, mint a munkásosztály vezető szerepe, zavarok vannak. Ezt a zavart tükrözik a köreikben található vélemény ek is9 - a munkásosztály nem lehet vezető erő a tudományos forradalom idején; - az értelmiség egyre polgáriasodik, fogyasztüS-centrikus, ez aem lehet a vezetőerő; - tehát, a forradalom ébrentartója, vezető harci osztaga a diákság, amely még nincs megfertőzve. 2