MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-07-07 90. öe. - 1969_PB 90/80

Kutatási bázisunkon belül a különböző tudományágak egymás közötti aránya lényegében megegyezik a hasonló nagyságú és fejlettségű országokban kialakult arányokkal, s hazai igényeinknek megfelel. A kutatás területén dolgozók létszámának 56%-a műszaki, 12 %-a a mezőgazdasági kutatásokra jut; az anyagi ráforditások 62%-a a műszaki, 13%-a az agrár kutatásokat szolgálja. Az anyagi javak termeléséhez közvetlenül kapcsolódó, konkrét gazdasági célokat szolgáló kutatómunkára koncentrálódik tehát a kutatók és az anyagi ráforditások nagyobbik hányada. A vázoltak ellenére tudományos bázisunknak több lényeges problémája van. Ezek megoldása a következő I0-I5 év feladata. Aránytalanságok tapasztalhatók az egyes tudományágak belső struktúrájában. Vannak olyan tudományágazátok és tudományterületek, ahol feltűnő tematikai és szervezeti dekoncentráltság tapasztalható. Nem jellemző még, hogy a struktúra rugalmasan alkalmazkodna az aktuális célkitűzésekhez, A műszaki kutatásokban már érvényesül a gazdasági mechanizmus olyan jellegű hatása, amely lehetővé teszi a társadalmi, gazdasági igények érvényesülését« A költségvetésből gazdálkodó alaptudományi kutatóintézetekre ez ilyen befolyásoló erővel nem hat; a preferálásra vagy visszatartásra vonatkozó állásfoglalást jelenleg nem mindig az objektiv igények alapozzák meg. Az a koncentrált kutató-fejlesztő kapacitás - az úgynevezett "kritikus tömeg" - azokon a területeken sem mindig biztositott, ahol a kitűzött cél sikeres megvalósítását csak igy érhetnénk el. A felszabadulást követő első évtizedben az ország lehetőségeivel és adottságaival nem számoló autarkiára való törekvés a tudományos kutatásra is hatással volt. Az erők szétaprózódásához vezetett az a szemlélet, hogy a széles gazdasági tevékenységhez szükséges ismereteket - nem számolva a nemzetközi együttműködés, különösen pedig a szocialista országok közötti.munkamegosztás adta előnyökkel - hazai kutatással kell biztositani* x A tudományt öt tudományágra /tcrnószettudonányok, orvostudományok, agrártudományok- nuszakl tudomások, társadalomtudományok/ osztjuk; a tudonányágaknt'-tudonángfágazatokra tagoljuk; ezeken, belül pedig tudományterületeket különböztetünk meg. &>