MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-07-07 90. öe. - 1969_PB 90/81

- lo­Ezért több izben erőinket meghaladó feladatok megoldására tettek sikertelen kisérletet. Ilyen irreális erőfeszítések különösen a fejlesztési kutatások területén mutatkoztak. Nem megfelelőek a kutatási tipusok x közötti arányok. A gyakorlati alkalmazáshoz legközelebb álló, azt közvetlenül szolgáló fejlesztési kutatási ráfordítások alig haladják meg az összes rá­fordítások felét. Az alapkutatások jelentőségét is hangsúlyozva megállapítható, hogy ez az arány kedvezőtlen, s más okokkal együtt akadályozza az alap- és alkalmazott kutatások gyakorlati hasznosí­tását is. Nem fejlődtek eléggé az üzem kutató-fejlesztő helyek sem. A termelésben alkalmazható kutatási eredmények realizálását hátráltatja, hogy hazánkban nem létesültek megfelelő számban kísér­leti jellegű gyártásra alkalmas félüzemi részlegek. Ilyenek létesí­tésére a kutatóintézetek - anyagi feltételeik korlátai miatt ­általában mem vállalkoznak. A termelő vállalatokat a kísérleti gyártással járó kockázat tartja vissza ilyen üzemrészek kiépítésé­től. A gazdasági mechanizmus reformja során feltáruló egyéb tarta­lékok miatt a vállalatok még nem kényszerülnek eléggé a kutató­fejlesztő munka fokozására, a tudomány eredményeinek alkalmazására* A kutatási tevékenységben nem kielégítő az élő és a holt­munka aránya. Néhány újonnan felszerelt intézet kivételével a kutatás eszközellátottsága kedvezőtlen. Az egy kutatóintézeti kuta­tóra jutó gépek és műszerek nettó értéke 1960 óta alig változott, 21o ezer forint körül mozog. A tényleges érték ennél is kisebb, mert az érvényben lévő amortizációs kulcsok alacsonyak, nem felelnek meg a kutatási berendezések gyors erkölcsi kopásának. Nem jó a kutatóintézetek állóeszköz-állományának belső megoszlása sem; az épületek, valamint a gépek és műszerek nettó értéke egyaránt 1,4­1,4 milliárd forint. E kedvezőtlen helyzet következményeit a lét­szám növelésével kísérlik ellensúlyozni. Ez eredményezi azt, hogy az ország kutatási bázisának létszámadatai - összehasonlítva a nemzet­közi arányokkal - kedvezők, az eszközellátottság pedig a nemzetközi színvonalhoz képest elmaradott. x Kutatási típusokként az "alap", "alkalmazott" és "fejlesztési" kutatásokat különböztetik meg. /Gyakori erre vonatkozóan a kuta­tási szint fogalmának használata is./ ÍÁ

Next

/
Thumbnails
Contents