MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/99
esi felfogása és magatartása. Nagy többségük számára a szocialista erkölcs alapelvei, normái természetesek. Eléggé világosak a munkaerkölcs, - a szocialista humanizmus,- az együttélés követelményei. A tapasztalat azt mutatja, hogy mindinkább ezek megtartásának alapvető szabályzói is. Ugyanakkor a legalapvetőbb erkölcsi kérdésekben pozitívan állásfoglaló többség is igen sokszínű és ellentmondásos képet mutat. Több lényeges erkölcsi vonás - tradicionális hatásként is - magán viseli a kispolgári erkölcs jellemzőit. Sokszor ütközik össze egymással a magasabb fokú erkölcsi igény a jelenlegi társadalmi körülmények között elérhető tényleges magatartással. Az öntudatosabb fiatalokra eléggé jellemző, hogy elégedetlenek a jelenlegi közéleti erkölcs színvonalával. Kifogásolják, hogy - legalább is szerintük - eltűrünk kirívó, nem szocialista magatartást (pl. a szerencsejátékok révén munkanélküli pénzhet jutás). Igénylik, hogy világosabb elhatárolás történjék az intézkedések gazdasági szükségessége és erkölcsi tartalma között. Az ifjúság magatartását bíráló túlzó vélemények különösen három területen marasztalják el viselkedésüket: a) Az ifjú korban megnövekszik az összefogásra való törekvés. Különösen a hasonló érdeklődésű és korú fiatalokkal való tömörülés igénye. Az igy létrejött kisebb csoportokat a főváros konzervatív közvéleménye bántóan lés igazságtalanul "galeri"-nek minősiti. Pedig belső tartalmuk az ilyen általánosításra nem ad okot. Igaz, az utóbbi években a galerik száma elszaporodott. Egy részük valóban sok gondot okozott és okoz. A nyugati kapitalista országok ifjúsága körében elterjedt, a kapitalista életformát anarchikusán tagadó hippi- és heppening mozgalmakat tulajdonképpen a fővárosi ifjúság nem fogadta el. Egy szűk része - főleg külső formáit tette magáévá. Mindenekelőtt az "ápolatlanság sikkjét" vette át. Ez hajviseletükben, ruházatukban és lezser életmódjukban nyilvánul meg főként. Az utánzás másik formája, amely a fővárosban viszonylag zárt körre szűkül a színes, a női és férfi divatnak keresése az öltözködésben; valamint a szabados szexuális felfogásban jelentkezett. Mig a kapitalizmus körülményei között e mozgalmak tartalma a burzsuá-civilizáció elleni tiltakozást is jelentette, addig nálunk, szocialista ellenes törekvések csak elvétve voltak észlelhetők. Indítékuk inkább a felszíni utánzás, itt-ott bizonyos fokú előítéletektől való megszabadulás, nem egy esetben a majmolás. Budapesten a galerik két tipusa lelhető: - deklasszálódott, munkakerülő, a bűnözés útjára sodródott fiatalokból szerveződött banda. Züllött tagjai maguk közé vettek fedezés, kihasználás céljából gyengejellemü, de nem bűnöző fiatalokat is; - olyan fiatalok hosszabb-rövidebb Időre való csoportosulása, kik azonos körzetben laknak, egy korosztályba tartoznak. Általában általános iskolát végzett, de még nem dolgozó, - üzemi kisegítő- és segédmunkás, - ipari tanuló fiatalokból verbuválódik. Tulajdonképpen a szabadidejük kitöltésére igen primitív szórakozási formát választva alakítják ki rendezetlen közösségeiket. Ez a "galeri" a, kamasz-tiniggeri közösség megjelenési formája. Társadalmi kontrolijukra és befolyásukra a felnőttek többsége nem is törekszik. Inkább elmarasztalja, mintsem segíti őket. Néhány lakótelepen azonban már kisérletet tett - értük felelősséget érző néhány felnőtt és ifjú - foglalkoztatásukra, nevelésük helyes irányba terelésére. A bűntetteket elkövető és rendbontó galerik felszámolásában és fékentartásában a budapesti bűnüldöző szervek fellépését a lakosság nagy része megelégedéssel tudomásul veszi, bár közönyössége sokszor inkább gátol. b) A fiatalság biológiai fejlődésének meggyorsulása felvet jónéhány társadalmi, etikai és pedagógiai (gondot. A szexuális élet problémáiban sok felnőtt is bizonytalan, a megmerevedett előítéletek rabja. Bár a konzervativizmust közülük is mind többen elitélik, mégis sokszor értetlenül szemlélik, hogy az ifjúság közvetlenebbül, egyszerűbben, egyenesebben közelíti meg az élet e komplikált kérdéseit. Kevesebb az előítélete. A képmutatással, a közvetlenebb érzelmi szabadság-igényt, az igényesebb önbecsülést, a nagyobb erkölcsi felelősséget állítja szembe. Tulajdonképpen nem is esne "nagyító alá" a szexuális viszony, ha a követelmények vállalásának erkölcsi indítékai erőteljesebben érvényesülnének. A következmény vállalását azonban ma még sok esetben nem az erkölcsi értékek határolják be. Az anyagi és érdek-viszonyok hatása az emberek állásfoglalására e területen is az esetek többségében ma még meghatározó. És eltorzítja a szexuális viszonyokat. Az ifjúságnak a szexuális életéről alkotott erkölcsi értékítéleteit ezen kivül helytelen irányba befolyásolja; - a nemi erkölcs területén a szocialista etika csak általános elvek ^megfogalmazásáig jutott el. Nincs kidolgozva az elvek tételes tartalma; 18 33
