MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/100

- sokszor a "jó tanácsok" farizeusi szemléletet takarnak; - néhány társuk érzelemnélktiliségét, a cinizmusig menő nemtörődömséget jogosan elitélve, sok felnőtt végletes következtetésig is eljut; - érezteti hatását a nyugati országokban jelenleg kibontakozó úgynevezett szexuális forradalom, amelyen a család szétbomlását, a házasság szabályozó funkciójának csökkentését, a nemi kapcsolatok egyre növekvő szabadságát értik . Sok ifjú tragédiájának elejét vehetnénk, ha a morális választásukhoz kellő, tapintatos segitséget tudnánk adni. Jellemző rájuk, hogy nagy érdeklődéssel fordulnak az erkölcsi kérdések tisztázása felé. c) Az állam törvényeivel kevés (a fővárosi fiatalok kb. -8=%-a), de az utóbbi időben mégis növekvő zámu budapesti fiatal került összeütközésbe. Mig az ország fiataljainak hatoda él Budapesten, a büntettek harmadát itt követik el. A bűnüldöző szervek jelentéseiből különösen figyelemreméltó: - a 18-24 évesek bűnözésének aránya Budapesten jóval meghaladja a lakosság lélekszámában képviselt arányukat; - a bűncselekményt elkövetők legtöbbje munkásfiatal, (zömük betanított- vagy segédmunkás és ipari tanuló). 1968-bán a fiatal bűnözők több mint 50 %-a volt munkás, vagy ipari tanuló, közel 18 %-uk foglalkozás nélküli; - a büntettek túlnyomó többsége a társadalmi, - vagy személyi tulajdon eltulajdonításából származik. Viszonylag magas a fegyver-rejtegetések és tiltott határátlépésért felelősségre vontak száma; - az elkövetett bűnesetek indítékai között zömében a meggondolatlanság, a feltűnés keresés, az erőfitogtatás, a nagyravágyás dominál; - a bűnesetek 50 %-át bandákba verődött fiatalok követték el. A bandatagok több mint fele 14-17 évesekből került ki; - az államellenes bűncselekményt elkövetők hányada minimális. Az Ifjúsági bűnözés adott mértéke az ifjúság társadalmi nevelésében meglevő fogyatékosságok kiélezett tükröződése. A nevelési tényezők felelőssége mellett azonban az ifjúság önmagáért érzett felelősségére is jobban kell appellálnunk. IV. A párt-, állami és társadalmi szervek ifjúság között végzett munkája 1. A magyar társadalmi- és gazdasági élet fejlődésének az elmúlt évtizedre eső szakaszát jelentős történelmi mérföldkövek jelzik. A hatalom megvédésének és megszilárdításának, a szocializmus alapjai lerakásának, a teljes felépítés első periódusának évei alatt hazánkban a szocializmus visszavonhatatlanul megszilárdult. A társadalmi törekvéseket a párt öntötte formába. Rövid és hosszutávu programjai valóban a legfontosabb feladatok végrehajtására mozgósítottak. A dolgozó népet szolgálva élére álltak ennek a harcnak. Mindennapi tevékenységében, a távlatok tervezésében mindenkor épített az ifjúságra, sorsának alakulásáért felelősséget érzett. Fejlődését a társadalmi előrehaladásba beágyazva, azzal szoros összefüggésben segítette. A munkásosztály helyzetéről hozott határozatában hangsúlyosan megjelölte a munkásfiatalok politikai-eszmei és szociális előrehaladásának tennivalóit. A gazdasági mechanizmus reformja, a közoktatás tartalmának és szervezetének jelentős továbbfejlesztése egyúttal és kiemelten az ifjúság érdekeit szolgálja. a) A budapesti kommunisták ennek megfelelően egyengették a fővárosi ifjúság útját. Munkájuk nyomán a fiatalok nevelésével való törődés közüggyé vált Budapesten is. A pártmunka egyik gyakorlati szabályává tették, hogy az ifjúság között végzett politikai munkát elsősorban a KISZ támogatása utján végezték. A budapesti pártszervezetek ifjúságpolitikai gyakorlatának legfőbb jellemzője, hogy közvetlenül a KISZ szervezeti önállóságára építve, eszmei-politikai befolyásuk növelése utján szervezik e munkát. - A párt választott testületei értékelik a mozgalom munkáját és határozatokat hoznak a KISZ szervezeteire. Rendszeresen beszámoltatják a KISZ vezetőit és kollektíváit. - A KISZ szervezetei a párthatározatokat a pártszervezetek gyakorlati segítségével, ellenőrzésével hajtják végre. 19 JOö