MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/91
- valamelyest javult a pályaválasztással, a továbbtanulásra való felkészítéssel kapcsolatos pedagógiai munka; - csökkentek egyes oktatási intézmények között az ellátottsági színvonalban meglevő különbségek. E lépések hatására azonban a budapesti közoktatásban évek során felhalmozott kedvezőtlen jelenségek nem szűntek meg. Továbbra is gondot jelent, hogy: - a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási aránya a középiskolákban - főleg a gimnáziumban - fokozatosan tovább csökken (az 1968-69-es tanév megkezdésekor arányuk 37,8% volt, az 1963/64-es oktatási év közel 42%-ával szemben). Változatlanul gyenge az érdeklődés közöttük a gimnáziumok iránt, (tavaly az általános iskolát végzett munkás gyerekek 11 %-a jelentkezett gimnáziumba, szemben a szakmát adó középiskolákba törekvők 30%-ával); - ugyanakkor lemorzsolódásuk számaránya alig módosult. A gimnáziumokból a legutóbbi négy évben a munkásgyerekek közel 40%-a maradt ki. Ezeknek harmada kizárólag családjának hozzátartozójának anyagi gondjai miatt; - a felsőoktatási intézetekben tanuló tehetséges munkásfiatalok számaránya is - igaz kis mértékben - évről-évre tovább csökken, a felvételek során (1963/64-es tanév 37,3%-áról 1968/69-es tanév 32,1 %-ára) éppen ugy, mint tanulmányaik alatt. A felvett munkás-paraszt fiatalok 15-20%-a hagyta abba tanulmányait az államvizsga letétele előtt, szemben az értelmiségi családból származó hallgatók 10-12%-os lemorzsolódásával. A munkás és parasztifiatalok tanulmányi munkájában, iskoláztatásában tapasztalható negatív jelenségek alapvetően társadalmi eredetüek .Okát az egyes társadalmi rétegek - ezen belül egyes tagjai között meglevő - jövedelem-, életmód-, és kulturális- műveltségi különbségekben, - az egyes társadalmi rétegek, csoportok bizonyos integrációs zártságának megmerevedésében jelölhetjük. A társadalom és az iskola ,kölcsönös t egymásrahatásának lényegéből azonban az is következik, hogy az iskola nemcsák "elszenvedi" a társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyok pozitiv és negatív hatásait, hanem - sajátos eszközeivel - aktivan formálja is azokat. Meggyorsithatja a művelődési egyenlőtlenség megszüntetésének, illetve csökkentésének folyamatát. Gyengítheti a kulturális előnyök átadását szolgáló - a múltból itt maradt - konzervatív eljárások hatásait. Gátolhatja a még meglevő, vggy újonnan keletkező társadalmi különbségek megmerevedését. Ehhez azonban - a kongresszusi határozatban megjelölt - politikai, anyagi, szociális és padagógiai feltételek további kiépítése, a már meglévő alapokon nyugvó, uj szerkezetű oktatási-nevelési rendszer folyamatos kiépítése szükséges. 4. Az ellenforradalom leverése után a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása történelmipolitikai szükségszerűség volt. A konszolidáció, a szocializmus építésének lendülete és pátosza ifjúságunk legjavát is magával ragadta. Ezeknek az éveknek politikai harcaiban való aktiv részvételük a budapesti ifjúság társadalmi felelősségét mutatta, egyben cselekvően kereste és alakította saját útját a szocializmushoz. E tevékenysége mind nagyobb hatással volt a fiatalok tömegeire. Céljai és módszerei nyomán hatalmas tömegszervezetté vált. Hatása az ifjúság minden rétegére kiterjedt. Az 1958. évi taglétszáma 1960-ban l 13J JL 746 = ra 1 nótt. A megerősödött ifjúsági szervezetek mind több feladatból tudtak részt vállalni. Helytállásuk a gazdasági építőmunkában, tagságuk és az egész ifjúság nevelésében, a fiatalok érdekeinek védelmében impozáns eredményeket hozott. A 60-as évek közepétől a tagság felduzzadása, a szervezeti struktúra egyes elemeinek megmerevedése, az ifjúság tevékenységi területeinek majdnem teljes "kisajátítása"' mindinkább gátolta kettős jellegének további erősítésében. Következésképpen: halványult mind "kommunista" (politikai) mind tömegszervezeti jellege. A tovább növekedett taglétszámmal (a budapesti KISZ szervezetnek napjainkban 203580 tagja van.) egyenes arányban fokozatosan t csokként, a tagság és a szervezet egymásra való kölcsönös hatása. A KISZ korú fiatalok 42%-a, a hasonló korú dolgozó fiatalok 34-39%-a, a középiskolások 70 %-a és az egyetemisták, főiskolások 75 %-a tagja a Szövetségnek. A KISZ ifjúsági és mozgalmi jellege elhalványult. A KISZ munkastílusa egyre inkább bürokratikusabbá válik: - nem valósult meg benne kellően egyes ifjúsági rétegek és csoportok demokratikus önigazgatása; - mindinkább magára vállalta - helyenként rákényszeritették - az ifjúság és az állam közötti i transzmisszió szerepét. Tagsága egyrészének szemében ezzel az állami szervek végrehajtó kiszolgáló szerveként jelenik meg; 10 $A
