MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/92
- a döntés és végrehajtás centrumai távol vannak azok hatásának szintjétől, a tagságtól; - az ifjúsági vezetőket, aktívákat a szervezet funkcionális mechanizmusa zömmel hármas feladat ellátására szorítja: - felső döntésekről tájékoztat, - a tagság "mozgását" közvetíti felfelé, - akciókat szervez, miközben kirekeszti tömegei egy részét a politikai cselekvésből, - a végrehajtó-közvetitő szerepben jelenik meg a szervezet és tömegei többségének viszonya: (passzív ifjúsági tömegek - aktív Ifjúsági vezetők); - az "irányelvek" a direktívák, a papiros instrukciók az ellentmondásos és bonyolult ifjúsági mozgás befolyására nem alkalmasak. A KISZ céljai és feladatai a szocializmus építésének talajában gyökereznek. Tömegei egy részének eltávolodása a szervezettől nem a célok Irrealitásából, hanem szervezeti alapjai merevségéből, a célok megvalósításának esetenkénti helytelen felfogásából következnek. Az is igaz, hogy a helyzet ilyen alakulása jórészt megelőzhető lett volna, ha: -. a megújulást kezdeményező törekvéseknek élére áll, tagsága legjobbjainak jelzéseit alaposan megfontolja; - formákban és módszerekben nem kötődik oly mértékben a párt élcsapat jellegéből egyenesen következő munkastílusához és szervezeti struktúrájához; - a felhalmozódott negativ jelenségek inspirálására hamarabb történik meg a budapesti ifjúsági mozgalom tevékenységének érdemi elemzése; - a céloknak megfelelő anyagi, tárgyi és egyéb eszközöket, lehetőségeket az ifjúsági szövetség rendelkezésére bocsátották volna; - a szervezetek káder-állományát megerősiti; - az állami-társadalmi szervek és szervezetek mindegyike kielégítően látta volna el az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatait, időközönként nem állítják kényszerhelyzet elé a KISZ-t; - tagjai többségének saját és szervezete iránt érzett felelőssége - akár élesebb formákon keresztül is - jobban érvényesül. A budapesti ifjúsági -mozgalmi munka fogyatékosságai a főváros társadalmi felelősségét is felvetik. Mindebből egyenesen következik a KISZ szervezeti és mozgalmi élete megújításának szükségessége. 5. A felszabadulás óta - de különösen az elmúlt évtizedben - teljesen megváltoztak az ifjúság szabadideje eltöltésének lehetőségei. A modern tömeghirközlő eszközök (a televízió, az irodalom, a sajtó, a rádió, a mozi) rendkívül sok lehetőséget kínálnak számára is. Ezeknek az eszközöknek fejlődése kitágítja a fiatalok ismeretkörét, miközben jelentősen befolyásolja erkölcsi-politikai beállitottságukat. Könnyen jut a legkülönbözőbb információkhoz. Ennek nyomán - szinte naponta - e rendszeresen továbbított ismeretek hatása alá kerülnek. E hatások meglehetősen egymásnak ellentmondóak: erősítik a szocialista meggyőződést, segítik a marxista'világkép kialakítását, miközben nor»> máinkkal ellentétes polgári ideológiát és erkölcsi felfogást is közvetítenek. Ezek az információk különféle csatornákon át áramlanak a főváros fiataljaihoz is. Hatékonyságuk az egyes ifjúsági rétegek és egyének - szabadidő mennyiségétől, - anyagi és munkaviszonyától, - szakmai és általános műveltségétől, - családi környezetétől, életvitelétől, és életkorától függ. a) E bonyolult! tömegkommunikációs rendszer nem tekinthető egyszerűen csak tájékozódás forrásának. Több ennél: a nevelés irányát és hatékonyságát jelentősen befolyásoló tényező. A budapesti fiatalok értékrendjében ezeknek az eszközöknek a sorolása a következő: - A televizió rövid idő alatt "lekörözte" a többi hirközlő eszközt. Népszerűsége és vizuális hatása, könnyű hozzáférhetősége miatt a fiatalok életformájának alakitó tényezőjévé vált. A budapesti ifjúsági nagyobb hányada szabadidejének majdnem harmadát a televizió képernyője előtt tölti. - A mozit olyan helynek tartják, amely viszonylag feszültségmentes, oldott mulatságot kínál. Látogatottságában különösen a humor, anevetés, a derűs szórakozás motívumai dominálnak. A film, 11 9*
