MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/30

- 32 Ugyanez vonatkozik az egyetemekre is, ahol most kezdődik a nagyobb önállóság. A tapasztalat azt mutatja, hogy a belső demokratizmus erősitése pozitiven hat. Ha ugyanis az ifjúság ugy érzi, hogy saját ügyükben róla, de nélküle dötenek, akkor szükségszerűen bekövetkezik, amit a jelentés megállapít, hogy csökken a társadalmi felelősségérzet, kialakul egyesek anarchizmusa, établisp&ment ellenessége, a sokaság közömbösödése, ami mögött azonban nem a társadalmi érdektelenség, hanem a "rossz" elleni küzdelem kilátástalanságának érzése rejlik. A megoldás: ki kell hangsúlyozni, hogy a szoc. demokráciája konkrét formáinak funkcióit ki kell fejleszteni. A fiatalok számára ez széles lehetőség. Vannak gyakorlati tapasztalataink az egyetemen, ősz elején a szoc. segély ügyét átadtuk a diákoknak* A dékán utalványoz. Az uj ösztöndij rendszernél tanárok és diákok együtt döntenek. Ezzel szinte kényszeritjük a fiatalokat, hogy egyik gyerek a másikért érezzen felelősséget. Azt a réteget, amely csak érdeklődik aktiwá, a másik réteget legalább érdeklődővé tegyük. A kollégiumokban is kialakult az önkormányzat. A kari egyetemi tanácsok beválasztottak 3-3 diákot. A diákság ügyeit érintő döntéseknél sokszor többet érnek, mint a professzorok. Arra kell ösztönözni, hogy mindig a diákság véleményét és ne egyéni véleményt mondjanak. A tapasztalat, hogy szinte kézzelfoghatóan érződik a felelősség. /Pl.az anarchista irányba menők befolyása összezsugorodik/ A vállalatoknál, az iparban, kereskedelemben hasonló változásoknak kell végbemenni, a mechanizmus reform szellemének el kell jutnia a munkások közötti fiatalokhoz is. Alapvető kérdés ez, amely azonban nem csak az ifjúság kérdése. A KISz. elevenebb, harcosabb kell hogy legyen. Ennek az elsőrendű feltételnek a javitásáért, a szoc. demokrácia teljesebb tételéért kell harcolnia. Egyetértek a javaslatok közül azzal, hogy ne csak a "mikro", hanem a "makró"-klimába is vonjuk be őket. np