MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/74
setű értelmiségi rétegekhez tartoznak, bár átlagkeresetük kb. 14 0 /o-kal elmarad a műszaki mérnökök mögött. A közgazdasági kutatóintézetekben, egyetemeken, főiskolákon, tanácsoknál dolgozók keresete jelentősen alacsonyabb a vállalatoknál, gazdasági irányító szerveknél biztosított keresetnél. A különbségeket bizonyos mértékben ellensúlyozzák a kutatóintézetekben és az egyetemen a külön kereseti lehetőségek (másodállás, szakértői megbízások). A kutatók és oktatók többsége nem szívesen vállalja a több irányú kötelezettséget, de csak így tudja kereseti hátrányát csökkenteni. Ilyen körülmények között a kutatóintézetek, az egyetem, felsőfokú technikumok (különösen az utóbbiak) nem azt veszik fel munkatársuknak, akiket képességeik, adottságaik alapján e feladatokra legalkalmasabbnak tartanak. MintA nagyvállalatoknál dolgozó közgazdászok lakáshelyzete viszonylag rendezett. Több közgazdász vesz részt társasház, öröklakás építésében. Elsősorban a fiatal közgazdászok küszködnek égető lakásgondokkal (kb. kétharmad részük albérletben, illetve rossz lakáskörülmények között lakik). Korátlaguk 40—42 év. Túlnyomó többségük — közel 90%-uk 50 évnél fiatalabb, tehát a tapasztalat és a munkabírás szempontjából kedvező életkorban van. A közgazdászok társadalmi megbecsülése rendkívül differenciált képet mutat. Köztük a párt- és kormányzati szervekben dolgozóktól kezdve, a többséget kitevő vállalati közgazdászokon keresztül, a képzettségüknek nem megfelelő adminisztratív munkakörben dolgozókig sokféle beosztású szakember található meg. Társadalmi megbecsülésük fejlődése helyesen csak történetiségében ítélhető meg. 1956 előtt az alkotó közgazdászmunka lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak. Szinte kizárólagos volt a gazdasági élet fejlesztését illetően a technikai szemlélet. A termelési viszonyok elemzése eléggé háttérbe szorult. A személyi kultusz és következményei felszámolásának függvényében fokozatosan bontakozott ki a valóban alkotó, a gazdasági valóság tényszerű vizsgálatára támaszkodó marxista közgazdasági munka. E fejlődésben döntő volt — a közvetlen közelmúltban — az az időszak, amikor a párt megindíhogy a gyakorlott, tapasztalt, magasképzettsegű közgazdákat nem tudják megfizetni, az utóbbi időben egyre nagyobb számban kényszerülnek fiatal, az egyetemről éppen kikerülők felvételéhez. Ez a kényszerhelyzetből fakadó gyakorlat sokszor ellentmond a tudományos munka és az oktatás érdekeinek. Ráadásul a kezdő közgazdászoknál kérdéses, hogy egyáltalán alkalmassá válnak-e a kutató- vagy oktatói munkára. Sűrűn elfordul az is, hogy e munkára alkalmas fiatal kutatók és oktatók anyagi, családi helyzetük miatt nem tudnak ellenállni a magasabb fizetést kínáló munkahelyek vonzásának. A közgazdászok keresetét és jövedelmét tevékenységi körönként az 1967-es állapotnak megfelelően a következő táblázat szemlélteti: totta a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő munkáit. Ebben az elméleti és gyakorlati — zömmel fővárosi — közgazdászok százai vettek részt. Ez a megbízatás növelte felelősségtudatukat, tükrözte a társadalomnak és a vezetőszerveknek a közgazdasági munka iránti megbecsülését. A párt és a kormány e módszerét azonban még nem mindig követik a vállalatok párt- és gazdasági vezetői. A társadalmi megbecsülés növekedése mutatkozik meg a tudományos fokozatoknak a közgazgazdászok részére történő — a múltnál nagyobb számú — odaítélésében is. Három évvel ezelőtt az akadémikusok között összesen két közgazdász volt. Ma ez a szám 6 főre emelkedett. Nyolcan — az előző hárommal szemben — a tudományok doktorai. A Budapesten dolgozó kandidátusok száma 176. Indokolatlan viszont, hogy mind ez ideig egyetlen közgazdász sem kapott munkájáért Kossuth-, illetve Allami-díjat. Viszonylag kevés — arra már régebben is érdemes — közgazdász kapott kormánykitüntetést. 3. A közgazdasági kutatások, a közgazdászképzés néhány főbb problémája. A szakmai továbbképzés kérdései. Az elmúlt tíz évben a közgazdaságtudományok különböző területeit — bár eltérő mértékben — Ált. irá- Kutatás, Alap- Okta- Összenyítás fejleszt, tevék. tás sen területén dolgozó felsőfokú végzettségű közgazdász (forintban) 1. Állami nem termelő szektorban: Atl. havi kereset: 3078 Atl. havi jöved.: 3259 2. Állami termelő ágazatokban (Mg. nélkül): Atl. havi kereset: 3214 Atl. havi jöved.: 3388 3213 2837 2848 3111 3625 2929 3489 3284 élkül): 2741 2523 2983 2861 2733 — 3150 10 -ÍM
