MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968

1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/79

meg egymás véleményét. Tegyenek közös javaslatokat a további feladatok megoldására. b) A műszaki értelmiség politikai nevelésének egyik legfőbb eszköze és módja az legyen, hogy a vállalatok és üzemek politikai közéletébe minél nagyobb hányadukat bevonják, az üzem egész tevékenységéért érzett felelősségüket ezáltal is fokozzák. A vállalat műszaki és gazdasági törekvéseit a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek tükrében magyarázzák. Lépjenek fel a szocialista országok gazdasági együttműködése jelentőségének pesszimista megítélését hirdető nézetek ellen. A szocialista országok közötti gazdasági kooperáció sok területen nagyon sok hasznot hozott már eddig is hazánk számára. Nem takargatva az együttműködés mai hibáit, a figyelmet a kooperáció kibővítésének lehetőségeire, a műszaki értelmiség ezzel kapcsolatos feladataira irányítsák. Sokoldalúan bizonyítsák, hogy gazdasági fejlődésünk egyetlen, semmi mással nem pótolható lehetősége a KGST országaival való kölcsönös együttműködés, az ez országok közötti gazdasági integráció megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása. A két társadalmi rendszernek kizárólag a műszaki színvonal alapján történő összehasonlítása ellen a társadalmi viszonyokban meglevő alapvető különbség reális bemutatásával vegyék fel a harcot. Tényanyagok alapján hasonlítsák össze a fejlett kapitalista országok és hazánk mérnökei társadalmi megbecsülésének mértékét. Propagálják erőteljesebben, hogy a mérnöki, a műszaki munka társadalmi céljának felismerése, e tevékenység tudatos végzése legjobban a marxista világnézet elfogadása útján lehetséges. Eredményes munkájuk megbecsülését az erkölcsi elismerés változatos formáinak alkalmazásával jobban juttassák kifejezésre. c) A népművelés, az ismeretterjesztés lehetőségeinek jobb kihasználásával, az erők jobb koordinálásával fokozzák a műszaki propaganda hatásfokát. Szervezzék körültekintőbben a népi demokratikus államok műszaki kultúrájának propagálását. Különösen a Szovjetunióban meghonosodott és kiemelkedő műszaki eljárások tanulmányozására, a magas szintű orosz műszaki szaknyelv elsajátítására ösztönözzenek. Segítsék elő, hogy a műszaki értelmiség közül minél többen közvetlenül is megismerkedjenek a szovjet műszaki tudomány és a " termelés kiemelkedő eredményeivel. d) A pártmunka korszerűsítése, a pártbefolyás erősítése, a termelés pártellenőrzése tudományos alapú és módszerű, szakszerű tevékenységet igényel. Ezért a jövőben sűrűbben és rendszeresen kérjék ki az egész üzemi kollektívát is érintő politikai és gazdasági intézkedésekről az üzem mérnökeinek, szaktechnikusainak véleményét. Igényeljék javaslataikat és aktív közreműködésüket a fejlődést gátló műszaki tényezők elhárításában, fontos üzempolitikai kérdések kidolgozásában. A pártszervezetek sokoldalú informálódás alapján számoltassák be őket munkájukról. Adjanak több segítséget alkotó munkájuk még eredményesebbé tételéhez. ej A budapesti pártszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a kerületi Esti Egyetem tagozataira több műszaki értelmiségit iskolázzanak be. A Budapesti PB Esti Egyeteme indítson speciális szakkollégiumot számukra, ahol a műszaki tudományhoz szorosan kapcsolódó egyes társadalompolitikai és közgazdasági kérdések elmélyült tanulmányozására mód nyílik. 2. A pártszervezetek növeljék befolyásukat az elméleti és gyakorlati munkát végző közgazdászok között. a) Politikai munkával és a pártbefolyás más eszközével segítsék elő, hogy a vállalatok és üzemek vezetésének tevékenységében a szocialista közgazdasági szemlélet mind erőteljesebben jusson érvényre. Ez a szemlélet és gyakorlat csak a közgazdászok és műszakiak tudatos és célirányos összefogása nyomán alakítható ki. Ennek legfőbb feltétele a közgazdasági és műszaki tervezés és a koordinált végrehajtásban való érdemi részvétel. A népgazdasági és a vállalati érdek összehangolt érvényesülése csak mindkét értelmiségi réteg együttes erőfeszítése útján lehetséges. b) A párt politikájának sokoldalú és színvonalas propagálásával tegyék a közgazdászok számára elfogadhatóvá a szocializmus felépítésére irányuló politika elsődlegességének elvét, a közgazdaságilag tudományosan megalapozott törekvéseknek a politikával való összehangolhatóságának tételét. A köztük végzett ideológiai nevelőmunka során ezért hangsúlyozni szükséges, hogy csak a politika — mint a tudományok következtetéseit a társadalmi érdekek alapján szintetizáló elsőrangú tudományos tevékenység — képes a gazdasági intézkedéseket befolyásoló szociális, történeti, pszichológiai és etikai tényezőket számbavenni és felhasználni. c) A pártellenőrzés minőségi oldalának erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a pártszervek és szervezetek jól ismerjék területük leglényegesebb társadalmi, gazdasági folyamatait. A helyes vélemények kialakítása csak a tények sokoldalú elemzése, a konszerű tudományos eszközök igénybevétele útján történhet. Ehhez jobban támaszkodjanak az üzemek, vállalatok oktatási és tudományos intézmények közgazdáira. Bízzák meg őket, vagy kisebb csoportjaikat a gazdasági és politikai élet egy-egy problémájának elemzésével, értékelésével. Színvonalas, közgazdasági és műszaki elemzés alapján előkészített döntéseket igényeljenek a gazdasági vezetőktől. d) Felhívja a kommunista közgazdászokat, hogy a közgazdaságtudomány legfontosabb elvi kérdéseinek kutatásában, a gyakorlatban jól hasznosítható tudományos eredmények propagálásában és a kivitelezés megszervezésében mutassanak példát. Ezenkívül, különösen az alábbi budapesti gondok megoldásában működjenek közre: — a fővárosi lakásépítkezés közeli és távlati terveinek közgazdasági megalapozása, az igények 15 "75