MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/80
gyorsabb ütemű kielégítéséhez szükséges anyagi, kapacitásbeli feltételek megteremtésének lehetséges módjai; — az alsó- és középfokú oktatási rendszer és a közegészségügyi ellátás továbbfejlesztésének közgazdasági összefüggései; — a munkaerő-foglalkoztatottság és -áramlás szabályozásának lehetőségei a városfejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása során. Kidolgozásra vár — a foglalkoztatás érvényesítése mellett — a budapesti vállalatok és foglalkozási területek, valamint a főváros és környékének a munkaerő-átcsoportosításból származó igények kielégítésének követelménye is. e) A Végrehajtó Bizottság elemezze a közgazdasági tömegpropaganda helyzetét, a közgazdászok propaganda-tevékenységét. 1969 első felében tegyen javaslatot helyzetfelmérés alapján a szükséges intézkedésekre. 3. A budapesti pártszervezetek a műszaki és a közgazdász értelmiség között végzett politikai szervező- és nevelőmunkájuk során fordítsanak gondot: a) A műszaki és a közgazdasági tudományos viták pártbefolyásolására. Megfelelő közhangulat és a szükséges feltételek kialakításával segítsék elő eredményességüket. A vitákban való aktív részvételre ösztönözzék a tudományos érdeklődésű szakembereket, őrködjenek a viták eszmei tisztasága és korrekt hangneme felett. Lépjenek fel a szakmai vitákat hatalmi szóval eldönteni akaró törekvésekkel szemben. Ugyanakkor bátorítsanak az elméleti félénkség leküzdésére, napjaink legégetőbb műszaki-közgazdasági-elméleti és módszertani kérdéseinek bátor felvetésére, marxista alapon történő megoldására. A tudományos viták kezelésének fő elve az legyen, hogy a vitában felmerülő elméleti, szakmai-politikai és módszertani kérdések tisztázása eredményesen csak a tudományos viták eszközeivel történhet. b) A pártépítő tevékenység során különösen a fiatal, arra alkalmas szakemberek tervszerű párttaggá nevelésére fordítsanak fokozott figyelmet. Vegyék figyelembe, hogy a politikai szilárdság, a marxista meggyőződöttség kialakításának egyik legfőbb útja a társadalmi gyakorlatban való aktív részvétel. Jelöljenek meg számukra politikai feladatokat, szervezzék meg marxista ismereteik gyarapításának legjobb módját. Szakmai tevékenységük társadalmi hasznossága legyen tevékenységük megítélésének legfőbb kritériuma. Alkotó munkájukhoz szükséges feltételek alakulását is kísérjék figyelemmel. 4. A Budapesti Pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a fővárosi nagyüzemek, nagyvállalatok és intézmények kommunista vezető közgazdái és főmérnökei 1969 első felében továbbképző tanfolyamon vegyenek részt. A tanfolyam tematikája a F. k.: Bakos László - 68.927 gazdaságirányítási rendszer egyéves politikai tapasztalataira épüljön. 5. A KISZ Budapesti Bizottsága a Pártbizottság állásfoglalása alapján mérje fel a műszaki és közgazdász értelmiségi fiatalok helyzetét, foglalkoztatásuk problémáit, gondjait, a köztük végzett politikai munka tennivalóit. Alakítsák ki az ifjú szakemberekkel, való rendszeres foglalkozás feladatait, és legcélravezetőbb módszereit. Teremtsenek számukra megfelelő fórumot az őket érdeklő szakmai vitákhoz, az ideológiai-művészeti élet legaktuálisabb kérdéseinek megbeszéléséhez. Fontos KISZfeladat, legjobbjaik párttaggá nevelése. 6. A Végrehajtó Bizottság 1970. év folyamán ellenőrizze a Pártbizottság határozatainak végrehajtását. A tapasztalatokat összegezze és adjon tájékoztatást e munkáról. B) A Budapesti Pártbizottság javasolja a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai, valamint Tudományos-Közoktatási és Kulturális Osztályának, hogy vizsgálja meg: a) a műszaki felsőoktatás jelenlegi rendszerét, tartalmát, az egyes intézménytípusokban képzettek nagyságrendjét és arányát; b) a műszaki tudományos minősítési rendszert és annak lehetőségét, hogy kimagasló műszaki alkotás és életút tudományos fokozattal való elismerése lehetővé válhasson; ej az újítások és találmányok elfogadásának jelenleg érvényben levő rendjét és bürokratikus kötöttségei kiküszöbölésének módjait; d) a közgazdász továbbképzés fejlesztését, a szakdiploma rendszer bevezetését, valamint a mérnök-közgazdász képzés jelenlegi felfogásának és gyakorlatának megszüntetését; e) a műszaki és közgazdász felsőoktatás oktatói normáit, a leterhelés mértéke csökkentésének és arányosításának lehetőségeit, valamint az egyetemi és főiskolai oktatók fizetésének megjavítását. A budapesti értelmiség e két jelentős rétegének eddig megtett útja, a főváros gazdasági és szellemi életében betöltött fontos helye, nagyértékű eddigi hozzájárulása a társadalmi, gazdasági felemelkedéshez, egyben biztosítéka a rájuk háruló feladatok sikeres megoldásának is. Budapest, 1968. június 25. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART Budapesti Bizottsága Egyetemi Nyomda, Budapest KO