MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966
1966-04-15 67. öe. - 1966_PB 67/19
16 Ajtai Miklós elvtárs. A K3. amikor az előzetes irányelv tervezetet a pártbizottságoknak átadta, felkérte a pártbizottságokat, hogy vitassák meg, mondjanak véleményt - ezt is hasonló szellemben és elgondolásból tette mint a gazdasági irányítás, mechanizmus anyagánál tette, hogy az elhangzott javaslatokat véleményeket a terv végső kialakításánál figyelembe lehessen venni. Ugy értelmezem azért vagyok itt, hogy segitsem a vitát, segitsem a javaslatok kibontakozását. Semmiképpen sem ugy értelmezem, hogy itt igazságot tegyek, eldöntsem hogy mi helyes, mi helytelen. Ami itt vita tárgyát képezte, ami:', itt elhangzott - természetszerűen a párt illetékes szervei elé kerül. Most amikor hozzálószok - és nem is a végén - nem az a célom, hogy az itt elhangzott észrevételeket megválaszoljam, hanem az, hogy néhány észrevétellel kapcsolatban egyéni véleményemet mondjam el. Általános javaslat amiről sok szó esett; a fejlődés ütemén k kérdése. Az itteni vitában a fejlődés ütemének a problémája az ipar fejlődése kapcsán merült fel. 5-6 %-ban van meghatározva, ez lassúbb mint az utóbbi években volt. A kérdés megértésénél az 1964. decemberi határozatból kell kiindulni. Akkor nyiltan beszéltünk arról, hogy a népgazdaságban bizonyos megváltozott helyzet állt be, egyrészt a munkaerő kérdésben; a bőséges munkaerő források beszűkültek, másrészt - helyesen - a párt rámutatott arra, hogy az egész ipari fejlődésben a minőségi oldalt előtérbe kell helyezni a további fejlődés érdekében. .llmondhat juk, hogy 1965-ben sok történt ennek a megvalósítása érdekében. Pl. a létszám, a termelékenység $i$.4WÍ>4iL kérdésében jobb eredményt értünk el mint terveztük, vagy az export és a külkereskedelem területén. Az ipari fejlődés ütemét ugy tekintem és ugy értelmezem ahogy a termelés sokrétű minőségi oldalán sikereket tudunk elérni, gazdaságosan dolgozunk akkor tul mehetünk a 6 :;S-on. Nem a nagyobb ütemet kell elhatározni, hanem az előfeltételen kell munkálkodni. A 3. ötéves terv jellege: én most nem annyira a terv tartalmáról, mind. inkább a formájáról, a tervben foglalt célok, elhatározások módjáról beszélek. Az ötéves tervben nem helyes minden részkérdésben dönteni mint pl. a 2. ötéves tervben tettük. A terv amit a Parlament jóvá hagy rugalmas legyen, csak a fejlődés irányát szabja meg. Mi azt akarjuk, és ugy véljük - ezétt csináljuk a gazdasági irányitás reformját -, hogy tartalékok jöjjenek felszinre. A tanácsi gazdálkodásnak is nagyobb teret szeretnénk adni . Én ugy értettem a hozzászólásokból, hogy egyetértés van a terv jellegével, ezzel a koncppcióval egyetértelek. A
