MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966

1966-04-15 67. öe. - 1966_PB 67/20

- 17 Az életszínvonal, reáljövedelem, reálbér kérdése: A reáljövedelem 14-16-$-os növelése így ön magában nem tekinthető tárgyalni való előrehaladásnak. Probléma a reálbér helyzete volt. A pártnak 3zándéka, hogy a reálbér és a reáljövedelem közötti különbségeket minél kiseb're zsugorítsa össze. A terv 197o-re egy bizonyos volumenű árualapot előirányoz ez csupán a reáljövedelmet támasztja alá. Hogyan függ össze a reálbér, miért nem lehet nagyobb? Az elmúlt periódusban a reálbérek erősen elmaradtak a reáljövedelmek mögött. A dolgozók száma erősen növekedett. A bérből és fizetésből élők zöménél az egy főre jutó jövedelem növekedése lemaradt. Szaporodott azoknak a száma akik munkába lépnek. A most következő időszakban ez már nem okoz ilyen differenc i.át. Az ár- ás bérrendezések kapcsán; a nyugdijak, családi pótlék felemelése emelte meg a reáljövedelmet, ezek a reálbérből kerülnek elvonásra. Létszám, termelékenység és ezen belül Budapest létszámhelyzete, Budapest zsúfoltsága: Szinte általános törvényszerűségnek tekinthetjük egy ország helyzetében - szocialista,kapitalista országokra egyaránt -, hogy az ipar fejlődése során az összes foglalkoztatottakon belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya fokozatosan csökken, az iparban foglalkoztatottak részaránya növekszik. Magyarországon ma a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya kb 32 körül mozog, hogy mi lesz ennek a vé'zso kifutása nagyon nehéz megmondani, csak kapitalista grszágok példáit ismerjük. Ez egy természetes folyamat, aprobléma ott volt, hogy gyorsabban csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatott száma, mint ahogy a normális fejlődés, a mezőgazdaság gépesítése megengedte volna. Zgy-két éve már lelassult ez a probléma. Olyan mértékben kell leszűkíteni ezt az átáramlást amely a mezőgazdaság fejlődését nem bénítja meg. Ugy gondolom, hogy Budapesten nem elég azt a célt kitűzni, amit Szépvölgyi elvtárs mondott, - hogy Budapesten az iparban foglalkoztatottak száma ne nőjön, hanem ugy kell dolgozni, hogy Budapesten az iparban foglalkoztatottak száma csökkenjen, mert a fejlődési törvényszerűségnek egy másik része is van, mégpedig az,hogy a szolgáltatási ágakban a létszám növekedni fog. Azt nem lehet kimondani, hogy Budapesten a nem termelői létszám neH növekedjen. A részletes munkában, a tervezés részletes évenkénti ritmusában és sok minden egyébben a cél az kell, hogy legyen, hogy az ipari létszám végső soron Budapesten csökkenjen, ugyanakkor vannak megyék ahol a munkaerő helyzet olyan, hogy ott a munkaerő létszám gyorsabban növekedjen mint az országos átlag. OjD