MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962
1962-04-02 34. öe. - 1962_PB 34/22
-(9 Simon Ferenc elvtárs: A beszámolóban Venéczi elvtárs a helytelen nézetek között emiitette azt a nézetet is, hogy a gazdasági vezetők szemléletében gyakran tapasztaljuk: Helyes a határozat csak éppen nálunk nem hajtható végre. Ezzel kapcsolatban egy problémáról szeretnék beszélni, ugyanis az egyik hozzászóló elvtárs szerintem egy ilyen nézetet képviselt, amikor indokolta a nehézségeket, amivel a vállalatnak szembe kell nézni, beszélt a kooperációs problémákról és hozzáfűzte, hogy ez az oka, hogy bizonyos anyagokból kénytelenek jelentós készleteket tárolni, mert időben nem lehet az anyagutánpótlást biztosítani. Lehet időben segiteni. Az együttműködést jobban megszervezni a pártszervezetek segithetnek, de a tartalékolás nem megoldás, mert ebből származik, hogy bizonyos anyagokból egyik helyen készletek vannak, mig^ a másik helyen hiánycikk. Van a Budapesti Pártbizottságnak egy határozata a forgóeszköz gazdálkodásra vonatkozóa: azonban ez nem hozott túlságosan nagy eredményeket. Venéczi elvtárs beszélt az 1961.évi gazdasági eredményekről. Ezek mellett talán egyik legfájóbb pont, hogy az ipari termék készletek több mint lo milliárd forinttal növekedtek és évről évre, a nemzeti jövedelem egyre növekvő százalékát jelentik a készletnövelésre forditott mennyiségek. Azért emiitettem ezt, mert mi a Statisztikai Hivatal részéről végrehajtottunk egy felmérést a felesleges anyagkészletek alakulásáról. Szomorú a kép - miközben az ország anyagellátása jobb mint régebben, egyes területeken nehézségek mutatkoznak, annak elteiére, hogy bőven van az országban import és belföldi gyártmányú a n y a S is - igen sok üzem van, aminek az anyagkészlete 2-3-4-OQ napi termelésnek felel meg. A központi anyaggazdálkodás alá vont felesleges készletek 75%-a a Budapesti ipari üzemeknél van. Az üzemek a költségszint csökkentést előirányozzák, teljesitik is, de a tervek is arra az elgondolásra épülnek, hogy jusson is maradjon ia, mert nem tartalmaznak több költségszint csökkentést, mint az fix ténylegesen kell. Ilyen nézetekkel szemben a pártszervezeteknek fel kell lépni, mert némely üzem tulbiztositja magát anyagokkal, és a másik üzemnél éppen ez jelenti a nehézséget. XL
