MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962

1962-02-23 33. öe. - 1962_PB 33/43

- 39 Cservenka Perencné elvtársnő; /válasz/ • Nem válaszolok minden egyes elvtársnak külön-külön. Van itt néhány kérdés, amit érinteni kell. Ugy látjuk, hogy nem hibázott a Budapesti VB, amikor javasolta, hogy pártbizottsági ülésen tűzzük napirendre ezt a kérdést és itt megvitassuk. Még akkor sem, hogyha a kérdésnek* egyik-másik részével - szövetséges politika és egyéb vonatkozásban már foglalkoztunk. Azzal, hogy néha egy-egy kérdést megbeszélünk, vagy megvitatunk, nem lehet elintézettnek és lezártnak tekinteni és úgy Ítéljük meg, hogy a mai nap is, ez a közös tanácskozás részben megerősitett, részben egy-két kérdésre világosabb választ segit adni ahhoz, hogy a további munkában még inkább bátrabban tudjunk lépni előre. Az igazság az, ami ki is csendült a hozzászólásokból és megerősítette, hogy a beszámolónak azt a pontját - azzal együtt, hogy mi a személyi kultuszt leküzdöttük, ahogy a KB határozata ezt megállapítja szubjektív maradványai vannak és ezek ellen bizony nagyon kemény, következetes harcot kell folytatnunk és ezek a szubjektív maradványok elsősorban a szemléletben jutnak kifejezésre és ezért a szemlélet alakítása, csiszolása lehet egyik döntő feladatunk, ha mi tényleg kommunista lelkiismeretességgel akarunk készütni a VIII.kongresszusra. Igaz, hogy a megszokottság rendkívül nehéz, visszahúzó és különösen megnyilvánul ez abban a rossz módszerben, ami érvényesül és sokan nem tudnak attól szabadulni. Könnyebb úgy vezetni, hogyha az ember parancsol és hogyha az ember körül olyanok vannak, akik a pártnak tagjai és a pártfegyelem kötelezi őket. Szeretném szóvátenni - nem azért, mintha szükséges lenne itt külön megvédeni, mert er re nincs itt szükség, de mégis úgy érzem nem fölösleges megmondani -, hogy a párt politikájában változatlanul érvényre jut,a munkásosztály vezetőszerepét juttatja érvényre. Szeretném elmondani, hogy az 1958-as határozat, amely a munkásosztály helyzetéről készült, ott világosan le van szögezve, úgy van megfogalmazva és ennek kell érvényt szerezni, hogy a munkásosztály vezetőszerepe ott jut érvényre, ahol a párt vezetőszerepe érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nem lehet mechanikusan gondolkodni és a m megbeszélésünknek is kb. azt a következtetését vonjuk le, hogy a mechanikus, sablonos szemlélet elleni harc, nehogy legyenek most elvtársak, amikor elmondják vagy felhasználják másutt is a beszámoló egyik-másik részét, hogy azt közöljük itt, most azért, mert valaki munkáskáder, az nem kerülhet posztra, vagy mert párttag, - ilyen veszély fennáll, leegyszerűsítik a dolgokat. Nem erről van szó, a végleteket kerüljük, mert a párt politikája nem a végletekre megy. Vannak elvtársak, akik felvetették, hogy nekik múltbeli érdemeik van*b ^