MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962
1962-09-26 37. öe. - 1962_PB 37/29
m 27 *" Ehhez hozzájárul az is, hogy ezen a pártértekezleten számot kell adni más pártonbelüli kérdésekre is # Ez a következő: az ami az anyagban le van irva helyesen, hogy a mi összes eredményeinkek éltető forrása az a helyes pártpolitika, amit az elmúlt 17 év legnehezebb időszakába alakított ki a párt 1956-ban, a teljes káosz időszakában. Ezzel a politikával változtatás nélkül jutunk előre az alapok lerakásáig és most a Budapesti Pártbizottság a Kongreszszustól is azt fogja kérni, hogy ezzel a politikával menjünk előre. Van ennek egy olyan konkrét oldala, hogy ezt önállóan végre is kell hajtani, alkalmazni kell ezt a politikát adott területre. Ebben a szituációban, ebben a helyzetben alakult ki, hogy a párt helyes politikája mellett helyes munkastílust is tudott biztosítani és azt mondta: pártszervezetek dolgozzatok önállóan. Ennek milyen hatásai vannak? Növeli a vezető emberek, a kommunisták felelősségét is és mivel nincs alkalommal eligazítás, hogy mit kell tenni, növeli a vezetés kollektivitását. Örülök, hogy Méhes elvtárs figyelmeztet, mert ezt a másik oldalról kell a helyzetnek megfelelően megvitatni. Mit hoz a kollektiv vezetés ? A pártmunkának uj vonásait, amelyek már az előző pártértekezlet előtt is kezdtek kialakulni, és most már minden egyespárttagnak feladatává vált. A mindennapi életbe kivittük ezeket a kérdéseket és tárgyalunk az emberekkel ezekről megfelelő szinten. Pl. az értelmiség körül 1959-ben egy sor zavar volt, ma az értelmiség kérdése nem probléma Budapesten. Meg lehetett szüntetni pl. a Régi Párttagok Bizottságát, mert a régi párttagok megbecsülése, a pártéletbe való bevonása ténykérdés. Nem egy bizottság, hanem az egész pártélet szerves részévé vált. Ilyen helyzetben jutunk el a Kongresszushoz. Büszkeség, jó érzés nélkül emellett elmenni nem tudunk, meg kell mondani. Ugyanakkor világosan szembe kell nézni a fogyatékosságokkal, gyengeségeinkkel, amit nem annyira az elmúlt határozatok végrehajtásához mérünk, hanem az előttünk álló követelményekhez. Meg van minden területen a magunk konkrét feladata. Egyetértek Méhes elvtárssal, hogy előremutatónak kell lenni a további dokumentumoknak. Ez az anyag egy összefoglalás, egy adathalmaz. Mi az ami a fő az előrehaladás szempontjából ? A hogyan tovább ? mi a legfőbb és legáltalánosabb ? Azt hiszem, hogy ezen a következő években sokat kell gondolkodni, de szerintem a következő: Amig az alapok lerakása folyt, addig a fő figyelmet arra fordítottuk, hogy uj szerkezetet nagy nehézségek árán létrehozzunk. Még nagy a súrlódás, sok a bonyodalom, nem tud ugy dolgozni még,ahogy szocialista viszonyok között kell. Lelkesiteni az mi pártszervezeteink jól tudnak, az emberek fel vannak lelkesítve annyira, hogy bizonyos ellentmondás is adódik részben a vezetés szinvonala és a munkások között. Most már nem csak a szakmai vezetést szokás szidni. Nem a gazdasági vezetőkkel és az állam különböző területein dolgozó elvtársakkal van a probléma, hanem velünk van a baj, mert még nem tanultuk meg leforditani az állam nyelvezetre a párt politikáját és ez lesz a következő feladat. A dolgozók lelkesitése mellett méginkább, még hatékonyabban a konstruktív munkára kell törekedni. Nem lesz elég a pártszervezeteknek birálni a szakmai, tanácsi vezetést, hogy rosszul csináltátok, hanem fel kell tárni a hiba gyökereit. Tudni kell a kollektivát mozgósítani arra, hogy ha a rendelet, a szervezeti szabályzat rossz, nem csak kritizálni hanem jobbat kialakitani tudjunk. Ez lesz az a feladat, ami&inden területen előtérbe került.
