MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962

1962-02-23 33. öe. - 1962_PB 33/20

- 16 Elsősorban a vezető káderek - a párt káderek, de gondolok itt a függetlenített vezetőkre, a gazdasági élet területén, a tanács területén, a tömegszervezetek területén dolgozókra egyaránt - a politikai, ideológiai felkészültsége elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy munkájukat megfelelően el tudják végezni. A helyzet vizsgálatánál felmerül, hogy a párt vezetőszerepének növelésénél alapvető a párt politikai vonalának a helyessége-e. Sem ellenség, sem barát - ugy gondolom - nem vitatja ma ezt. Ez a feltétel biztositva van. Ez azonban önmagában - bármennyire lényeges kevés. Ehhez az kell, hogy ezt a helyes politikai vonalat az életben meg tudjuk valósitani. S hogy ez igy lehessen, ahhoz a politikai felkészültség elengedhetetlen. Ha ilyen téren vizsgáljuk ezt a kérdést, azt tapasztaljuk, hogy eléggé gyengén állunk. Alapvető, hogy milyen mértékben képesek a párt politikai vonalának megértését a gyakorlatba átültetni, alkalmazni a párt- állami- tanácsi- és tömegszervezeti vonalon dolgozó vezetőink. Minden vezető - ide érteném még azt is, akire csak két ember sorsa van bizva - minél magasabb poszton van, annál nagyobb igényt kell támasztania az eszmei- politikai felkészültségét illetően. Mennyire lényeges a jó vonal megértése és megvalósítása, hadd hozzak erre is példáikat. Á Párt Központi Bizottsága határozatot hozott a termelőszövetkezetek átszervezésére vonatkozóan, ugy hogy azt nem egy ütemben kell végrehajtani. Amikor a határozat végrehajtásáról szó volt, egy sereg pártfunkcionárius, választott szervben lévő elvtársak, állami ter/ületek vezető posztjain lévő elvtársak ágáltak ellene. Opportunistának nevezték a vezetést, hogy most, amikor meg van a lendület, miért kell, hogy leálljanak. Nem tudták megérteni azt, hogy ugy lehet csak végrehajtani ezt a kérdést, hogy előremenni, megállni, előremenni és megint megállni. A Központi Bizottságnak értekezletet kellett összehívni, inert a határosat után is számos helyen szervezték a termelőszövetkezeteket . Egy másik példát a gazdasági élet területéről; Az 1961-es évet ugy zártuk le, hogy a többletet termelékenységből hoztuk. Sőt, nemcsak a termelékenységi mutatókat teljesítettük, hanem tul is teljesítettük. Mégis, a legutóbbi központi bizottsági ülésen az derült ki, hogy ez bizonyos fokig jó, de ezen belül még mindig hiba van. Amit a termelékenységből hoztunk többletet, abban $ milliárd olyan áru van, ami raktárra ment és ez nem elenyésző dolog akkor, ami-